A felnőttképzés a munkaerőpiac egyenlőtlenségeinek kiküszöbölésére szolgál. Ez a képzési forma legalább olyan fontos és népszerű lesz a jövőben, mint az iskolarendszerű oktatás. Idén a pályázati forrásokkal együtt összesen 300 milliárd forintot fordítanak a felnőttképzésre. Az Európai Unió átlagához képest hazánkban leginkább az 50 év feletti férfiak foglalkoztatási szintje a legalacsonyabb. Ez sok esetben a megfelelő - általában a középfokú végzettség - szakképesítés hiányával magyarázható.
A felnőttképzés a munkaerőpiac egyenlőtlenségeinek kiküszöbölésére szolgál. Ez a képzési forma legalább olyan fontos és népszerű lesz a jövőben, mint az iskolarendszerű oktatás. Idén a pályázati forrásokkal együtt összesen 300 milliárd forintot fordítanak a felnőttképzésre.
Ma Magyarországot alacsony foglalkoztatási szint és ugyancsak alacsony munkanélküliségi arány - 6,9 százalék - jellemzi, ugyanakkor még mindig nagyon magas az inaktívak száma. Az említett csoport jelentős része még tanul, nyugdíjas, esetleg gyesen vagy gyeden van, 20 százalékuk pedig semmilyen ellátásában nem részesül, tehát eltartott, illetve "feketemunkás" - mondta Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter a hétfői IPOSZ Országos Szakképzési Konferencián.
Az Európai Unió átlagához képest hazánkban leginkább az 50 év feletti férfiak foglalkoztatási szintje a legalacsonyabb. Ez sok esetben a megfelelő - általában a középfokú végzettség - szakképesítés hiányával magyarázható. Ugyancsak gyakran kiszorulnak a munkaerőpiacról a pályakezdők, a gyesről, gyedről visszatérők, a megváltozott munkaképességűek és a hátrányos helyzetű régiókból származók is.
Nagy a versengés a munkavállalók között
Az unió országaihoz képest Magyarországon magasak a munkabérek utáni költségek, ezért igen gyakoriak a fekete és a szürke foglalkoztatási formák. A bérköltségek nettó tartalma nem éri el az 50 százalékot, ellenben például Írországgal, ahol ez a szám 70 százalék fölött van.
A tavaly májusi csatlakozás következményeként felerősödött a verseny nemcsak a munkaadók, hanem a munkát vállalók között is. Ennek egyik oka - az alacsony - a hazai 57 százalékos foglalkoztatási szint, a másik pedig a külföldi munkavállalók egyre nagyobb számú jelenléte a piacon. A legfrissebb adatok szerint például 2 ezerről 25-30 ezerre nőtt a Szlovákiából érkező munkások aránya hazánkban - tette hozzá Csizmár Gábor.
Nagy a mozgás a munkaerőpiacon
A szakminiszter kiemelte: igen nagy a mozgás a hazai munkapiacon, a tavalyi évhez képest 40 ezerrel többen dolgoznak az idén. Felmérések szerint a pályakezdő fiatal és az idősebb korosztály nehezen,vagy egyáltalán nem tud bekerülni a piacra. Még mindig jellemző, hogy diplomás túl- és szakmunkás alulképzés van, valamint az, hogy az oktatás nem alkalmazkodik a munkaerő-piaci keresletekhez.
Ennek ugyan ellentmond, hogy az elmúlt évek folyamán a duplájára nőtt az egyetemen és főiskolán diplomázottak száma, és közülük 83 százalék könnyedén el is tudott helyezkedni. Az alacsony vagy csak általános iskolai végzettséggel rendelkezőknek csupán 29 százaléka tudott munkába áll, ami jóval alul múlja az EU-s átlagot.
A cégek 19 százaléka több mint egy évig nem talál megfelelő szakképesítéssel rendelkező munkaerőt. Az emberek nehezen váltanak szakmát, és igen alulreprezentáltak a nem tipikus - távmunka, részmunkaidős stb. - foglalkoztatási formák is. Ezeknek az említett egyenlőtlenségeknek a kiküszöbölésére szolgál a felnőttképzés.
Nő a felnőttképzésben résztvevők száma
Magyarországon az összes foglalkoztatott közül mintegy 12 százalék képzi tovább magát valamilyen formában, az Európai Unió több mint 40 százalékos arányával szemben. A miniszter elmondta, hogy jelenleg 800 ezren vesznek részt az iskolarendszeren kívüli oktatási programokban, de még mindig csekély a megfelelő képzettséggel nem rendelkezők száma, pedig a felnőttképzés leginkább nekik szól.
A kormány célja, hogy ezzel a programmal esélyt teremtsen a munkaerőpiacról kiszorulóknak, ezért idén a pályázati forrásokkal és a 3 milliárd forintos normatív támogatással együtt összesen 300 milliárdot fordítanak a felnőttképzésre - hangsúlyozta Csizmár Gábor.
