Háromból két fiatal orvos külföldön dolgozna

A végzős orvostanhallgatók kétharmada menne külföldre dolgozni: vonzóak az ottani anyagi lehetőségek, és fontos a kórházak, rendelők műszerezettsége – mondta Tulassay Tivadar, a Sem mel weis Egyetem rektora az intézmény menedzserképző iskolájának felmérése alapján.
2008.07.10. 09:59 |
A végzős orvostanhallgatók kétharmada menne külföldre dolgozni: vonzóak az ottani anyagi lehetőségek, és fontos a kórházak, rendelők műszerezettsége – mondta Tulassay Tivadar, a Sem mel weis Egyetem rektora az intézmény menedzserképző iskolájának felmérése alapján.

Egyes szakmákban a magyar orvosok nagyobb része külföldön dolgozik: különösen sok radiológus, aneszteziológus vállal munkát külföldön. Utóbbiak között vannak, akik hétköznap itthon, hétvégén külföldön dolgoznak, ám a kint töltött néhány nap alatt megkeresik azt a pénzt, amiért Magyarországon egy hónapig dolgoznak – magyarázta a rektor.

Minél magasabb fokú végzettséggel rendelkezik valaki, annál könnyebben talál munkát, ám az orvosokat Európa-szerte mindenütt várják. Léteznek olyan fejvadász cégek is, amelyek minden végzős és praktizáló orvosnak küldenek külföldi állásajánlatokat – fűzte hozzá Tulassay Ti­vadar.

Főleg a 30–39 év közötti férfi orvosok akarnak külföldön munkát vállalni, legtöbben Budapestről. Sokan jelentkeznek Pest, Csongrád és Bara­nya megyéből is.

Az utóbbi években nem változott jelentősen azoknak az orvosoknak és szakápolók­nak a száma, akik külföldi munka céljából kérték papírjaik honosítását. Külföldi munkára engedélyt kérő orvosok száma az Egész­ségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal adatai alapján:
2005 604
2006 520
2007 590

Idén az első negyedévben 199 orvos kérte papírjai honosítását a hivataltól. A legtöbb orvos Angliában akar dolgozni, második helyen Svédország szerepel. Népszerű célország még Németország és Írország is.

A hivatalnál jelentkező orvosok többsége tavaly és idén is altatóorvos volt, de sok radiológus és belgyógyász is kérte az igazolást. Az ápolóknál is a 2005-ös év volt az eddigi csúcs: akkor 239 ápoló jelentkezett a hivatalnál, 2006-ban 113, 2007-ben pedig 127.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.