-
Szentmise a Betegek világnapján
Spányi Antal megyés püspök koncelebrált szentmisét mutat be a város papságával a Székesegyházban február 11-én 17 órakor, amelynek keretében kiszolgáltatja a betegek kenetének szentségét. A betegek mellett megemlékeznek mindazokról az orvosokról, nővérekről, betegápolókról, akik önzetlen szolgálatukkal enyhítik a szenvedők fájdalmait.
2026.02.04. -
Itt a farsang, áll a bál...
A Szent István Király Múzeum Hónap műtárgya kiállítás-sorozatában február 5-től az 1800-as évek táncmulatságokkal, bálokkal kapcsolatos meghívóit, kordokumentumait nézhetjük meg. A belépés ingyenes.
2026.02.04. -
Megújult könyvek
Krupa Veronika és Tompainé Siba Renáta könyvkötéseiből nyílt kiállítás a Vörösmarty Mihály Tolnai utcai tagkönyvtárában, ahol a látogatók a kész művek mellett a könyvkészítés folyamataiba is bepillantást nyerhetnek.
2026.02.04. -
Csoóri Sándor-est
A költő születésnapján Csoóri Sándorra emlékeztek. A Szent István Művelődési Házban zenés irodalmi esttel idézték meg életművét.
2026.02.04.
Hamvazószerda - kezdődik a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak
Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak.
A nagyböjti időszak hozza bennünk felszínre a böjt szellemét és vezessen el bennünket a megszentelt találkozások örömére - mondta a megyéspüspök nagyböjti gondolataiban.
E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük.
A vasárnapokat nem számítják böjti napnak, ezért a VII. század óta a Nagyböjt szerdai nappal kezdődik.
Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.