-
Európa szívében
Hétfőn este a Zichy-színpadon a XXXI. Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztivál keretében a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Európa szívében című előadását láthatta a közönség. Az előadásban olyan válogatást állít színpadra, amelyben a magyar nyelvterület legszebb táncai mellett különös hangsúlyt fektet az eredeti és stílusos előadásmódra.
2026.08.17. -
A világ lehetne más is
Ünnepélyes keretek között, a Székesfehérvári Királyi Napok keretében adták át a Lánczos Kornél - Szekfű Gyula és Deák Dénes Ösztöndíjakat, valamint a Deák Dénes Díjat, amelyet idén Izinger Katalin művészettörténésznek adományozott a Deák Dénes Alapítvány kuratóriuma.
2026.08.17. -
Királyaink koronázása
A Nemzeti Emlékhelyen mutatták be a Koronázási Szertartásjáték idei történetét. Ebben az esztendőben Nagy Lajos király trónra kerülésének időszakát láthatta a közönség, Szikora János rendezésében.
2026.08.17. -
Fúvósfesztivál a Királyi Napokon
Filmzenék, fúvószenekaroknak írt művek és klasszikus indulók töltötték be a Városház teret. A Fehérvári Fúvós Fesztivál keretében idén a Székesfehérvári Fúvószenekar és a Bicskei Koncertfúvós Zenekar adott koncertet a Székesfehérvári Királyi Napok keretében.
2026.08.17.
Hamvazószerda - kezdődik a Húsvétot megelőző negyven napos böjti időszak
Szigorú böjtöt Hamvazószerdán és Nagypénteken tartanak.
A nagyböjti időszak hozza bennünk felszínre a böjt szellemét és vezessen el bennünket a megszentelt találkozások örömére - mondta a megyéspüspök nagyböjti gondolataiban.
E napokon csak háromszor esznek és egyszer laknak jól. E két napon és nagyböjt többi péntekén 14 éves vagy annál idősebb tagjait arra kéri az egyház, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A böjt - mely háromszori étkezést, ebből egyszeri jóllakást és a hústól való tartózkodást foglalja magában - 18 éves kortól a megkezdett 60. életévig kötelező. Hústilalom alól felmentést kaphatnak a betegek és azok, akik nem saját asztaluknál étkeznek, de ilyen esetben más bűnbánati cselekményt kell végezniük.
A vasárnapokat nem számítják böjti napnak, ezért a VII. század óta a Nagyböjt szerdai nappal kezdődik.
Hamvazószerdán a pap hamuval jelöli meg a hívek homlokát bűnbánatuk jeleként. Ezt a szokást az őskeresztény hagyományból merítik, amelyben a hívők a vezeklés részeként hamut szórtak a fejükre. Jézus Krisztus nyilvános működésének megkezdése előtt negyven napot töltött a pusztában, amelynek mintájára az Egyház a II. századtól kezdődően alakította ki ezt a húsvéti előkészületi időt.