Hála Szent Sebestyénnek – fogadalmi mise és közösségi ház szentelés Felsővárosban

Székesfehérvár 1739 óta emlékezik minden évben január 20-án püspöki szentmisével és búcsúval a város fogadalmára. A fehérváriak szerencsésen megmenekültek a pestisjárványtól és fogadalmuk részeként először kápolnát, majd templomot emeltek Szent Sebestyénnek, aki akkor a legnépszerűbb szentek közé tartozott.

Fogadalmi mise és búcsú Szent Sebestyén napján

Spányi Antal püspök prédikációjában arról is beszélt, hogy fontos megmaradni a hagyományban és megőrizni azt a következő generációk számára.

„Legyünk azon, hogy a hagyomány átjárja egész életünket. Templom előtt járva vessünk keresztet. Étkezés előtt egy keresztvetéssel adjunk hálát a napi betevőért. Reggel és este kérjük Isten segítségét és adjunk hálát érte. Fohászkodjunk, amikor bűnt, rombolást látunk. Adjunk hálát, amikor jót, szépet látunk Fontos, hogy a család, gondjaiban és bajaiban, érzelmi válságában és bármiben, amiben próbatétel előtt áll, tudja azt, hogy van segítség. Istennél van újrakezdés, bűnbocsánat, megújulás” – tette hozzá a megyéspüspök, kiemelve, hogy azt a fogadalmat, amelyet őseink ránk hagyományoztak, éljük meg, őrizzük és vigyük tovább.A misén a város polgármestere Cser-Palkovics András és Róth Péter alpolgármester, továbbá a város képviselő-testületének több tagja is részt vett. A fogadalmi mise után Spányi Antal püspök áldotta meg a felújított Felsővárosi Közösségi Házat, amelynek „küldetése az, hogy a hagyományokat őrizze és továbbadja a következő generációknak.”

A Felsővárosi Közösségi Házban több, mint 13 millió forintból újult meg a teljes belső tér: szigetelték a falakat, elbontották a régi faltakarásokat, kifestették a helyiségeket és újraparkettázták a színpadot.

Vargha Tamás, Székesfehérvár országgyűlési képviselője és Földi Zoltán a Felsőváros önkormányzati képviselője is köszöntötte az egybegyűlteket a felújított Felsővárosi Közösségi Házban. Vargha Tamás felidézte azt a fogadalmat, amit 279 évvel ezelőtt tettek elődeink Székesfehérvár és Felsőváros megmenekülése érdekében, majd az összetartó felsővárosi közösség erejéről szólt. „A Szent Sebestyén templom után most Felsőváros egy másik fontos helyén vagyunk, a városrész közösségének több mint 100 éves házában. Ha a falak mesélni tudnának, elmesélnék, hogy az épületet a KALOT tagjai építették maguknak, hogy legyen hol találkozniuk.. Ezek a falak láttak boldogságot és szomorúságot, örömet és bánatot és látták azt a döbbenetet is, amikor a hatalom önkénye ezt a házat - amit két kezükkel  építettek a közösség tagjai – elvették tőlük. De azután látták azt az örömet is amikor újra visszakapták lélekben és a kör tagjai újra itt találkozhattak.” – idézte fel a ház történetét Vargha Tamás. Székesfehérvár országgyűlési képviselője szólt arról is, hogy amikor 10 éve ideiglenesen be kellett zárni a házat az életveszélyes kémények miatt, az élemedett korú „legények” nem az önkormányzathoz futottak, hanem maguk szervezték meg, hogyan tudnák a házat újból megnyitni. Ezzel példát mutattak, mert azt nézték, hogy ők mit tudnak tenni a közösségért és nem fordítva. Vargha Tamás azt kívánta, hogy a fiatalok is találjanak utat ehhez a körhöz és folytassák ezt a hagyományt. Földi Zoltán, Felsőváros önkormányzati képviselője a közösségi ház megáldása alkalmából kiemelte, hogy a hagyomány, az együvé tartozás érzéséhez az is kell, hogy olyan épületek vegyenek körül bennünket, mint a Felsővárosi Közösségi Ház, vagy nép nevén „zsuptipró”. A képviselő azt kívánta, hogy minél több generáció és rendezvény találjon itt otthonra. Január 20-án, Szent Sebestyén napján, ami a város fogadalmi napja is egyben, nem dolgoztak a felsővárosiak. Részt vettek a püspöki szentmisén, majd ünnepi ebéden látták vendégül a családtagokat, távoli rokonokat. A menü hagyományosan húsleves, malacsült, párolt káposzta és fánk volt, ami a Felsővárosban élő családok többségénél a búcsún került az ünnepi asztalra. Innen ered az a hagyomány is, hogy a város fogadalmi napján mind a mai napig fánkkal vendégelik meg a résztvevőket.