-
Kenyéráldás a szentmisén
Augusztus 20-án, Szent István király napján, 10.30 órakor ünnepi szentmisét mutat be Spányi Antal püspök a város papságával a Szent István király Székesegyházban. A szentmise végén áldja meg az új kenyeret, mint a családi jólét és a jövő jelképét, melyhez a kenyeret a város képviselői ajánlják fel.
2026.08.19. -
Örvendezz királyi város!
Szent István király alakját és Székesfehérvár történelmi jelentőségét mutatja be a filatélia szemszögéből az a tárlat, amely a Királyi Napok keretében nyílt meg a Köfém Művelődési Házban. A válogatott, míves bélyegek az esztétikai élményen túl betekintést engednek az államalapító uralkodó történelmi emlékezetébe is. A kiállítás szeptember 4-ig látogatható.
2026.08.18. -
Átadták az ösztöndíjakat
A hagyományokhoz hűen a Királyi Napok keretében a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközban adták át a Lánczos-Szekfű ösztöndíjakat, a Deák Dénes Ösztöndíjat és a Deák Dénes Díjat.
2026.08.18. -
Hűség és árulás
Hűség és árulás címmel, ebben az évben is folytatódott a királyi családok életét bemutató sorozat. A Bartók Béla téren Nagy Lajos király és Endre herceg történetét ismerheti meg a közönség.
2026.08.18.
Ha december akkor Diótörő - öt alkalommal játsszák a családi balettet
December 14-én, kedden 15 és 19 órakor, december 15-én, szerdán 13 és 18 órakor, valamint december 28-án, kedden 11 órakor újra életre kel a Hoffman meséjéből és Csajkovszkij balettjéből jól ismert Diótörő Székesfehérváron.
„Karácsony ünnepe többek között arra is emlékeztet bennünket, hogy ha szeretet lakozik a szívünkben, akkor életünk bármely napját ünnepként élhetjük meg, és hétköznapi csodák történhetnek meg velünk. A Diótörő azt a különleges, gyermeki képzeletvilágot jelképezi, amely a fantázia gazdag színpalettájáról, szeretetből szőtt ecsettel képes újra színessé festeni a felnőttek világának hétköznapok által elkoptatott és elszürkült festővásznát” – fogalmazott Egerházi Attila, a balettszínház igazgatója, aki Csajkovszkij muzsikájával, de a balett klasszikus verziójától eltérő módon állítja színpadra a népszerű művet.
A Diótörő története a Harangozó- és Jeszenszky Endre-díjas koreográfus olvasatában nem nagypolgári, hanem kispolgári családi körben játszódik, és a hétköznapok szürke, gyakorta monoton és olykor szeretetről megfeledkező világát szeretettel átszőtt humorral fűszerezve állítja szembe az ünnepnap színekben gazdag varázsvilágával. Ez a szándék éppúgy megmutatkozik a balett színpadképeinek és jeleneteinek kontrasztjaiban, mint a koreográfiában.
Az átlagos, szürke panellakásban élő Stahlbaum családhoz karácsony este megérkezik a minden tekintetben színes egyéniség, Drosselmeyer nagybácsi, aki humorával, szeretetével, „bűverejével” életet hoz a házba. Amikor a család nyugovóra tér, megtörténnek a Hoffmann meséjéből ismert csodák: életre kel a Diótörő figura, megjelennek és ugyancsak életre kelnek a különböző babák, mesefigurák és lezajlik az a harc is, amelynek végén Marika, a főhős egy mesevilágban találja magát, Diótörő herceg oldalán. A pár a hópelyhek táncát követve jut el a kristálypalotába, ahol káprázatos ünnepséggel, látványos spanyol, kínai, keleti és orosz táncokkal fogadják őket, és eltáncolják a darab talán legismertebb részét, a Rózsakeringőt is.
Andrea T. Haamer jelmezeit Szelei Mónika újította fel és ő készítette a produkcióhoz szükséges új jelmezeket is; a díszleteket Árvai György, a fényeket Egerházi Attila tervezte. A darabhoz Falvay Miklós médiaművész komputergrafikával teremti meg a fantáziavilágot: a virtuális díszletek közül kiemelkedik az északi fényre emlékeztető fényjáték és a történet egyik fő helyszíne, a kristálypalota, amely többször is átalakul a mese során.
Az előadásokra jegyek kaphatók az Alba Regia Szimfonikus Zenekar pénztárában, a Vörösmarty Színház előcsarnokában (Székesfehérvár, Fő utca 8.), valamint a www.jegy.hu oldalon. A darab iránt minden évben óriási az érdeklődés: 2018-ban a jegyek hetekkel a premier előtt elkeltek mind a hat meghirdetett előadásra.