Gyöngyöm, gyöngyvirágom - Cserta Gábor születésnapi ünnepe

És az emberek csak jöttek és jöttek, irodalmárok, művészek és jóbarátok. Hiszen azért vannak a jóbarátok, hogy örüljenek a társ, a barát ünnepének. Bobory Zoltán, Bakonyi István, Balajthy Ferenc, Péntek Imre, Pálfalvi András, P. Maklári Éva, Saitos Lajos, és még sokan mások tették tiszteletüket. És ott volt Kozáry Ferenc, a Vörösmarty Színház színművésze is.

- Éppen indulni készültem haza, amikor olvastam e rendezvényről. Azt gondoltam, hogy itt a helyem – mondta, és végig állta a majd kétórás színvonalas műsort.

Elkezdődött a program, Cserta Gábor, a fia Balázs és a majd ötven éve zenész barát, Takács László előadásában. Az első dal után Bobory Zoltán köszöntötte az ünnepeltet, emlékezve néhány közös kalandra. Mint amikor Pálhalmán voltak, a senki által nem kívánt, embereket fogva tartó intézményben. De a műsor végén azért csak kiengedték őket... A dalok között a verseket megzenésítő Cserta Gábornak minden szerzőtárs költőhöz volt egy két jó szava, kedves sztorija. A versek meg csak jöttek sorban, megzenésítve. Elsősorban fehérvári költők remekei, mint például Bódás János, Bella István, Bobory Zoltán, Balajthy Ferenc, Péntek Imre, vagy a magyar irodalom nagyjai közül a többi között Pilinszky János.

„Gyöngyöm-gyöngyvirágom” - Cserta Gábor 70.

A vége előtt jött a csattanó: ketten elmondták azt a verset, amelyet eme este örömére írtak, Balajthy Ferenc és P. Maklári Éva kiváló prózai alkotásával méltatta Cserta Gábor sok, sok évtizedes munkásságát.

A város zenei életének egyik meghatározó, kikerülhetetlen emberéről szólt ez a majd két óra.

Köszönjük a nagyszerű estét, és boldog születésnapot, Gábor!