Gyermekvédelmi törvényt fogadott el az Országgyűlés

 A parlament jogerőre emelte a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről szóló egyezményt, valamint módosította a Balaton-törvényt. 

 Az Országgyűlés hétfőn 308 igen szavazattal, nem szavazat és tartózkodás nélkül elfogadta a szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről szóló egyezmény kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot. 

 Göncz Kinga esélyegyenlőségi miniszter elmondta: az egyezmény legfőbb célja, hogy kiteljesítse a gyermeki jogokat, komplex módon szabályozza a szülői felelősséggel és a gyermekvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos ügyekben a joghatósági, az alkalmazandó jogra vonatkozó kérdéseket, valamint a határozatok elismerésének és végrehajtásának feltételeit. 

 A miniszter hozzátette: a kormány 2005. július 4-én írta alá az egyezményt. Az egyezmény kötelező hatályának elismeréséről az Országgyűlésnek kell döntenie, a megerősítő okiratot az EU tagállamai együttesen helyezik letétbe. 

 Az egyezményben meghatározott szülői felelősség a gyermek személyével és vagyonával kapcsolatos jogok és kötelezettségek összességét jelenti. Az egyezmény magyar jogrendbe iktatásával elkerülhető, hogy ugyanazon ügyben több államban folytassanak eljárást, és esetleg egymással összeegyeztethetetlen határozatok szülessenek. 

Balaton-törvény 

 Az Országgyűlés elfogadta a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, a kormány által támogatott módosítóindítványokat. Kolber István regionális fejlesztésért felelős miniszter elmondta: a  Balaton-törvény módosítása az Alkotmánybíróság határozatának megfelelően az egészséges környezethez való jog érvényesülését garanciális szabályokkal támasztja alá.
A miniszter hozzátette: a törvény pontosítja a vízpartrehabilitációs  és partvonalszabályozási tervek készítésére és jóváhagyására vonatkozó szabályokat. 

Nemzeti kulturális alapprogram 

 A Ház a Nemzeti kulturális alapprogramról szóló törvényjavaslathoz benyújtott, előterjesztő által támogatott módosítójavaslatokat is megszavazta. Vass Lajos államtitkár elmondta: az alap 1993-ban jött létre, azóta a kultúra finanszírozásának meghatározó részévé vált. Az alap 1999 január elsejétől elkülönült, független pénzügyi státusza megváltozott, a kulturális tárca egyik fejezeti kezelésű célirányzatává vált. 

 Az államtitkár hozzátette: az ebből adódó, döntően pénzügyi adminisztratív követelmények rontották a kulturális tárca finanszírozását, így szükségessé vált egy olyan jogszabályi környezet kialakítása, amely enyhíti a hiányosságokat, ezt az elkülönített állami pénzalapként történő működés garantálja.