Nagyszabású, látványos kiállítás nyílik március 25-én szombaton 14 órától a a táci Gorsium látogatóközpontjában. A Szent István Király Múzeum "Pompeji - Élet és halál a Vezúv árnyékában" című tárlata bemutatja az egykor virágzó város katasztrófáját, az ott élt emberek életét, mindennapjait, kikapcsolódási szokásait, a gladiátorok világát. A kiállítás törzsanyaga a romváros feltárásának anyagát őrző Nápolyi Régészeti Múzeumból érkezett Magyarországra.
A nagyszabású kiállítás beharangozása a Vezúv kitörését megidéző diák- flashmobbal kezdődött a Fő utcán. Az "előre robbanunk az ősi tűzzel" szlogennel meghirdetett villámcsődületet a Ciszterci Szent István Gimnázium diákjai mutatták be Unger Ágnes, Pölöskei Klára és Ihász György közreműködésével.
Székesfehérvár polgármestere az év egyik legfontosabb kulturális eseményének nevezte a szombaton megnyíló kiállítást. "Amikor átadtuk az újjávarázsolt Gorsiumot, akkor azt tűztük ki célul, hogy minél több ember keresse fel a csodálatos környezetben lévő régészeti parkot. Ehhez szükség van arra, hogy legyenek olyan kiállítások, amelyek vonzóak az emberek számára és megszólítják őket. A Pompeji ennek mindenképpen meg fog felelni, mert a kiállítás látványos, a téma izgalmas, a helyszín pedig gyönyörű." - fogalmazott Cser-Palkovics András polgármester, aki reményét fejezte ki, hogy a szombaton 14 órától látogatható kiállítás is nézőcsúcsot dönt majd.
Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója kiemelte, hogy A Popeji az idei évben már a második nagyszabású kiállítás lesz a múzeum életében A Döntés kiállítás után. Elmondta, hogy a kiállítás tárgyait háromoldalú megállapodásnak köszönhetően láthatjuk majd Gorsiumban, ami a Szent István Király Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a nápolyi múzeum között köttetett. A múzeumigazgató szólt arról is, hogy a Pompeji kiállítással párhuzamosan nyílik meg Tácon az az állandó kiállítás is, amely Gorsium történetét mutatja be, első ütemben a markomann háborúkig. Pannónia provincia meghódítását egy tablón, szöveggel követheti a látogató, a római birodalom kialakulását térképi animációs filmen, egy monitoron láthatjuk, de egykori fotókkal illusztrálva a gorsiumi ásatások történetéről is képet kaphatunk. Kulcsár Mihály elmondta, hogy a gorsiumi mellett a Fő utcai Rendházban is nyílik egy kiállítás, amely a Vezúv által eltemetett négy várost - Pompei, Herculaneum, Stabiae, Oplontis - mutatja be, antik szövegek, térképek segítségével.
A kiállítás kapcsán Nádorfi Gabriella régész elmondta, közel 2000 ember lelte halálát Pompejiben és környékén. A gazdag város lakói megpróbáltak visszamenni a területre, hogy mentsék az értékeiket, ez csak kevés embernek sikerült. Az állandó kiállításról szólva elmondta, hogy érdekes kontrasztját képezi a Pompeji kiállításnak. Amikor Pompeji virágzó város volt, Pannóniát akkor kezdik elfoglalni, romanizálni, így jóval szegényesebb volt az élet ezen a vidéken.
Pompeji neve még azok előtt sem ismeretlen, akik kevéssé járatosak a történelemben. A Vezúv kitörése miatt 79-ben város néhány óra alatt eltűnt a föld színéről, több méter vastagságban temette be a vulkáni hamu. A 16. század végén véletlenül, a Sarno folyó szabályozási munkálatai közben leltek rá az első falmaradványokra, a hivatalos ásatások a 1748-ban kezdődtek el. Pompeji ma Olaszország egyik leglátogatottabb turisztikai célpontja, a romváros a világörökség része. A feltárások során előkerült leleteket a Nápolyi Régészeti Múzeumban őrzik. Innen érkeztek tavaly nyáron azok a tárgyak, amelyekből a szegedi Móra Ferenc Múzeumban rendeztek nagysikerű kiállítást. Ennek bezárása után költözött át a kollekció - összesen 102 igen értékes tárgy - a táci Gorsiumba, ahol március 25-től tekintheti meg őket a nagyközönség.
A Pompeji kiállításon a látogatóközpontba való belépéskor az ókorba kerül az érkező: egy film segítségével tehet virtuális sétát Pompeji utcáin. A tulajdonképpeni kiállítótérben egy hatalmas, több mint két méter magas, márvány Poszeidon szobor fogadja a látogatót, amely mögött még kisebb szobrok sorakoznak majd. Az így ketté választott tér egy oldalán a magánszférát, a másik oldalon a közéletet mutatja be a tárlat. A magánéletet falfestmények, tárgyak idézik meg a látogatóknak, egy választási felirat a politikába kalauzol, de megismerhetjük a fürdőéletet, a színházakat, a gladiátorok világát, sőt, az ókori bordélyházak működésébe is bepillantást nyerhetünk - és persze a katasztrófa maga, a Vezúv kitörése is látható lesz a falakon.
