-
Közös keresztút
A város polgárai és papjai közösen emlékeznek Jézus kereszthalálára. Nagypénteken, a Palotavárosi Kálváriánál délután három órakor kezdődik Spányi Antal püspök vezetésével a város polgárainak közös keresztútja.
2024.03.28. -
Húsvéti CD-kereső
Hagyományosan idén is húsvétvasárnap szervezi meg ünnepi meglepetését a Vox Mirabilis Kamarakórus Székesfehérvár több pontján.
2024.03.28. -
Bach: János passió
Folytatódott a 200. születésnapját ünneplő Budai úti Református Egyházközség programsorozata. Bach örökbecsű János passiójának dallamai csendültek fel, a húsvéti ünnepkör keretében.
2024.03.28. -
Kik énekelnek a legszebben?
Ketten, hárman, vagy többen együtt énekelve mutathatták meg tehetségüket a diákok a Kodály Iskolában. A társaséneklési versenyt idén Bartók Béla születésnapjához kapcsolódóan rendezték meg az intézményben.
2024.03.27.
Folytatódott az előadássorozat Szent László királyról
Szent László királyunk trónra lépésének 940., szentté avatásának 825. évfordulója alkalmából a Nemzetpolitikai Államtitkárság országos Szent László Emlékévet hirdetett. A Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával előadássorozatot indított a Szent István Művelődési Házban. A sorozat második előadását szombaton tartották.
2017.06.28. 07:29 |
Medgyesy S. Norbert, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar adjunktusának nyitóelőadása után ezúttal egy Székesfehérváron élő, horvát származású házaspár; Bálint Károly, a Székesfehérvári Horvát Nemzetiségi Önkormányzat képviselője, családtörténeti kutató és felesége Bálintné Muskovits Ibolya tartottak áttekintést Szent László király életéről.
„László belső viszályok következtében nem magyar földön, hanem Lengyelországban született 1046-ban. Apja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richeza lengyel hercegnő. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget apjától örökölte. László az ország védelmében már fiatal hercegként kitüntette magát, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe (1068). A Cserhalom (Kerlés) melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, itt említhetjük meg legismertebb legendáját a „László herceg megmenti az elrabolt magyar lányt” is.Három törvénykönyvet hozott létre, az elsőt 1077-ben adták ki, legfontosabb kérdése a magántulajdon védelme volt. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást.
Uralkodása idején, 1083-ban szentté avatták István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. A szentté avatások növelték az ország tekintélyét és megerősítették az ország helyzetét a keresztény Európában. Szent István sírjának felbontásakor épen maradt jobb kezét szent László ereklyetartóba foglaltatta és egy bihari bencés kolostorban helyezte el.
1091 tavaszán a horvát Trpimirovia-dinasztia utolsó királya, Zvonimir halála után elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát – ezzel kezdődött a magyar-horvát kapcsolat. Zvonimir felesége, Ilona királyné Szent László királyunk húga volt.
László király a meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát hozta létre. A zágrábi püspökséget is ő alapította 1093-ban.
Krisztus katonája, azaz a keresztes hadak vezére szeretett volna lenni, erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095-ben Nyitrán meghalt. A somogyvári bencés monostorban temették el, később holttestét átvitték Nagyváradra, ahol az általa építtetett székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Sírja zarándokhellyé lett, amelyet tömegek kerestek fel, gyógyulást, vigasztalást remélve. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott sokáig magára, III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.”
„László belső viszályok következtében nem magyar földön, hanem Lengyelországban született 1046-ban. Apja I. (Bajnok) Béla magyar király (1060-1063) volt, anyja Richeza lengyel hercegnő. Vallásos lelkületét anyjától, a vitézséget apjától örökölte. László az ország védelmében már fiatal hercegként kitüntette magát, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe (1068). A Cserhalom (Kerlés) melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, itt említhetjük meg legismertebb legendáját a „László herceg megmenti az elrabolt magyar lányt” is.Három törvénykönyvet hozott létre, az elsőt 1077-ben adták ki, legfontosabb kérdése a magántulajdon védelme volt. Törvényei nagyon szigorúan büntették a lopást.
Uralkodása idején, 1083-ban szentté avatták István királyt, Imre herceget és Gellért püspököt. A szentté avatások növelték az ország tekintélyét és megerősítették az ország helyzetét a keresztény Európában. Szent István sírjának felbontásakor épen maradt jobb kezét szent László ereklyetartóba foglaltatta és egy bihari bencés kolostorban helyezte el.
1091 tavaszán a horvát Trpimirovia-dinasztia utolsó királya, Zvonimir halála után elfoglalta Szlavóniát, Horvátországot és Boszniát – ezzel kezdődött a magyar-horvát kapcsolat. Zvonimir felesége, Ilona királyné Szent László királyunk húga volt.
László király a meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát hozta létre. A zágrábi püspökséget is ő alapította 1093-ban.
Krisztus katonája, azaz a keresztes hadak vezére szeretett volna lenni, erre azonban nem kerülhetett sor, mert 1095-ben Nyitrán meghalt. A somogyvári bencés monostorban temették el, később holttestét átvitték Nagyváradra, ahol az általa építtetett székesegyházban helyezték örök nyugalomra. Sírja zarándokhellyé lett, amelyet tömegek kerestek fel, gyógyulást, vigasztalást remélve. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott sokáig magára, III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192-ben László királyt a szentek sorába iktatta.”