-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
„Fitz100” - tudományos konferenciával zárult az emlékév
Gazdag programsorozattal emlékezett egykori igazgatójára a Szent István Király Múzeum a Fitz Jenő emlékév keretében. Az évet lezáró eseménynek, a „Fitz 100” címmel rendezett tudományos konferenciának a Városháza Díszterme adott otthont.
A helyszínen megjelenteket és az online közvetítésbe bekapcsolódókat Vargha Tamás országgyűlési képviselő köszöntötte. Fitz Jenő legendás alakja, soha nem felejthető személyisége volt Székesfehérvárnak. Színvonalas emlékévvel méltóképpen emlékeztünk rá. Fitz Jenő - Igazgató úr, Professzor úr, Tanár úr, Jenő bácsi, ki-ki hogyan szólította annak idején – 36 éven át volt igazgatója a múzeumnak. Az ő vezetése alatt vált ez a kis vidéki múzeum a hazai és nemzetközi tudományos élet által elismert szakmai műhellyé, emlékezett a képviselő. „Nekünk, fehérváriaknak azért is jelentős ez az emlékév, mert Tanár úr nyomában haladva, egy újabb jelentős előrelépés történik az intézmény életében. A Szent István Király Múzeum Fő utcai Rendház épületét teljesen megújítjuk. Fitz Jenő tudományos munkája, pályafutása példaként állhat mindenki előtt. E tudományos örökséget ápoljuk, emberségét, szelíd mosolyát, bölcs gondolatait, és azt a képet, ahogy mindig elegánsan, megfontoltan, Démó kutyájával a Koch László utcai lakásból átsétált az Országzászló téri épületbe, szívünkben és emlékeinkben megőrizzük.”
Múzeumigazgatóként, tudósként, emberként is maradandó emléket hagyott maga után Fitz Jenő, emelte ki köszöntőjében Pokrovenszki Krisztián, a Szent István Király Múzeum igazgatója. A múzeum mai működési formáját is ő alapozta meg, vezetése alatt lett a 2-3 fős intézményből később országos és nemzetközi szinten is elismert intézmény. Ő alapította az Alba Regia kiadványt, a múzeum tudományos évkönyvét, amely évente beszámol a megyei tudományos élet legfrissebb kutatásairól, eseményeiről. Pokrovenszki Krisztián köszönetet mondott munkatársainak és az együttműködő partnereknek az emlékév szervezésében végzett munkájukért.
A tudományos konferencia Kovács Péter művészettörténész, volt múzeumigazgató emlékeket felidéző előadásával kezdődött, majd dr. Demeter Zsófia történész, volt múzeumigazgató Fitz Jenő könyvtárfejlesztő, kiadványszerkesztő munkásságáról szólt. Dr. Varró Ágnes néprajzkutató a székesfehérvári múzeum néprajzi gyűjteményének születését és fejlődését mutatta be 1949–től napjainkig. A képzőművészeti élet Fitz Jenő igazgatósága idején címmel Izinger Katalin művészettörténész, majd Kovalovszky Márta művészettörténész az intézmény képzőművészeti gyűjteményéről tartott előadást. Dr. Pataki Gábor művészettörténész az Európai Iskola kiállítás (1973) jelentőségéről szólt a székesfehérvári múzeum 20. századi kiállítás-sorozatában. A délutáni program 13 órától dr. Gergely Anna történész Fejezetek a fehérvári zsidóság életéből, dr. Gabler Dénes régész Gorsium katonai jelentőségéről, dr. Torbágyi Melinda régész, numizmatológus Fejér megye római éremleletei Fitz Jenő numizmatikai munkásságában előadásokkal folytatódik. A tudományos konferenciát Kulcsár Mihály régész, volt múzeumigazgató zárja „Séta a régi Székesfehérvárt" – Néhány gondolat Fitz Jenő fehérvári kutatásai kapcsán.