Festményen a koronázási palást – a Városházán látható a Királyi Napok idején

Balogh Eszter képzőművész 2022-ben kezdte el és mintegy másfél év alatt alkotta meg a magyar koronázási palástot megörökítő festményét.

A homokszemcsékkel kevert olajfestékkel készült mű a béke szimbóluma alkotójának, és egyben tanúságtétel a Szent István-i örökség mellett.

Miközben összeállították a több mint háromméteres festményt tartó keretet a Városházán, a mű megszületésének folyamatáról kérdeztük Balogh Esztert.

„2022-ben, miután kitört az orosz–ukrán háború Záhonyba mentünk, hogy sokakkal együtt segítsük a menekülteket és karitatív tevékenységet végezzünk. Képzőművészeti gimnáziumban tanultam, majd sokáig szociális munkát végeztem, így talán érthető, hogy nagyon megérintett a háború miatt sújtott emberek helyzete és hogy a béke iránti vágyam kifejezésére a művészetet választottam. A konkrét ötlet akkor született meg, amikor otthon körbenézve megláttam a polcon a három gyermekem érettségin kapott emlékkönyveit: ezek az államalapítást ábrázolják, borítójukon Szent Istvánnal, a gyönyörű koronázási palástban. Akkor állt össze a fejemben, hogy a béke kérdése és ez a gyönyörű textil, és amit ez szimbolizál, nagyon is aktuális. Sokat imádkoztam, hogy megerősítést kérjek, hiszen elmélyülést és időt igényel ennek a míves alkotásnak az elkészítése – ekkor határoztam el, hogy elkészítem a festményt.” – eleveníti fel a gondolat megszületését Balogh Eszter, aki kitért arra is, hogy nem volt számára kérdés: ha elkészíti a koronázási palást másolatát, akkor egy az egyhez méretarányban teszi meg. Így vásárolt egy óriási vásznat, amelyet az otthoni műtermében keretre rakott és nekilátott. Nagy segítségére volt, hogy textil szakon végzett – vallja.

„Nem voltak korábban olajfestményeim, a korábbi alkotásaimat – így az Ars Sacra Fesztiválra beválogatott munkáimat is – akrillal készítettem. De azt gondoltam, hogy ez a téma a legnemesebb eszközt és anyagot kívánja. A következő döntési pont a színválasztás volt. Elmentem a Nemzeti Múzeumba és megnéztem a palástot, hogy ma, ezer év után hogyan néz ki, hogyan oxidálódtak az eredeti hímzőfonal-árnyalatok. Ami akkor arany és bíbor volt, mára már réz színű, zöldes-rezes árnyalatot kapott. Én ez utóbbi megörökítése mellett döntöttem. Ez az alkotás gyönyörű ma is, a fonal csillog, minden napszakban másképpen játszik rajta a fény – él a palást. Úgy gondoltam, hogy ezt és a textil textúráját az olajfestékbe kevert homokszemcsékkel szemléltetem.” – meséli Balogh Eszter.

Igazi családi összefogás ez a festmény, hiszen a keretet is Eszter férje készítette a 3 méter 20 centis képhez.

A műteremben zajló másfél éves alkotási folyamat során is többször „megmentette” a készülő művet – tudtuk meg –, például amikor beázott a tető egy nagy esőnél és a vásznon többek között Jeremiás próféta is ázott. A képzőművész ezt is égi jelnek tekintette és töretlenül folytatta a munkát. Amikor elkészült a mű, szerette volna, ha közönség elé kerül – így jött az ötlet a székesfehérvári bemutatásra is. Egy korábbi, városunkbeli látogatás óta érlelődött a képzőművészben a gondolat, amely most valóra vált.

„Nagyon örülök és megtiszteltetés, hogy ilyen értelemben a festményem oda került, ahova egykor a leginkább szánták és amire a gyönyörű felírás is a paláston utal: 1031-ben a fehérvári Szűz Mária Bazilikának lett így fölajánlva.” – mondta el Balogh Eszter, aki szerint mai világunkban fontos üzenet a béke és Szent István szellemisége, aki ezer éve összebékítette keletet és nyugatot.

A Nyitott Városháza program keretében az itt helyet kapott értékes alkotások – a Szent Korona, az Országalma és a Jogar hiteles másolatai, Aba-Novák Vilmos szekkói, a középkori korpusz és a Díszteremben látható falfestmények –, valamint a koronázási palástról készült festmény minden nap 10 és 19 óra között szabadon látogatható.

Pénteken késő délután érkezett meg a nagyméretű alkotás a Városházára, a hol a Királyi Napok idején bárki megcsodálhatja. Székesfehérvár Önkormányzata nevében Róth Péter alpolgármester köszöntötte az alkotót és családját.

Az alkotás egyébként a tervek szerint szeptember végéig marad városunkban.

Így a Kulturális Örökség Napjai keretében is látható lesz még a Szent István és Gizella által 1031-ben készíttetett és a koronázási szertartás nélkülözhetetlen kellékeként használt, majd azóta is sok évszázada kiemelt becsben őrzött koronázási palástot megörökítő festmény.