Október 6-ig tart idén a határon túli magyar irodalom napjai programsorozat, amelyre Erdélyből, Kárpátaljáról és Délvidékről is érkeztek írók, irodalomtörténészek, költők, képzőművészek és politológusok. A rendezvény megnyitóján Lukácsy József néhány jelenségre világított rá a határon túli magyar területek közállapotát illetően, majd vitaindító előadásában Borbély Zsolt Attila aradi politológus beszélt az elmúlt negyed század erdélyi politikai folyamatairól.
Az idei évben a politika és az irodalom viszonya áll a középpontban a határon túli magyar irodalom napjain. A rendezvénysorozat vasárnapi nyitónapján Lukácsy József, a Vörösmarty Társaság elnöke adott rövid áttekintést a határon túli magyarság állapotáról, majd Borbély Zsolt Attila aradi politológus az elmúlt 25 év erdélyi politikai folyamatairól beszélt. A programsorozat október 6-án 18 órakor megemlékezéssel zárul, a Nemzeti gyásznapon az aradi vértanúk emléke előtt tisztelegnek a Kossuth utcai díszudvarban.
A rendezvény megnyitóján Lukácsy József néhány jelenségre világított rá a határon túli magyar területek közállapotát illetően. Kárpátalja helyzetéről elmondta, hogy az elmúlt hetekben értesülhettünk az ukrajnai háború első kárpátaljai magyar áldozatáról, az elmúlt hónapokban pedig a harmadik nagy mozgósítás zajlott, amelynek során 25 ezer embert akartak verbuválni, de csak 13 ezret tudtak behívni az ukrán hadseregbe. A behívókat a munkahelyekre is elküldték és ellenőrzési pontokat állítottak fel a nagyobb városoknál, hogy elcsípjék azokat a fiatal férfiakat, akiket be akartak hívni. Lukácsy József kiemelte, hogy Kárpátaljára a népességfogyatkozás és alacsony életminőség jellemző. Elmondta, hogy az új alkotmány elfogadását követően egy jelentős magyar többségű járás jöhet létre az országon belül. Felvidékről szólva hangsúlyozta, hogy több mint ezer, magyar kisebbséghez tartozó embertől vették el a szlovák állampolgárságot, mert felvette a magyart. Megállapítása szerint az asszimiláció legsúlyosabb jelei mutatkoznak. A szlovák oktatási törvény szeptemberben életbe lépett módosítása csökkenti a magyar órák számát, veszélybe sodorja az anyanyelvi oktatást és a magyar irodalomnak is rendkívül nehéz a helyzete Felvidéken.
Délvidékkel kapcsolatban elmondta, hogy ma mindenki nagy elégedettséggel beszél a Délvidéki Magyar Nemzeti Tanács létrejöttéről és legmagasabb politikai szinten voltak közös történelmi megemlékezések az elmúlt időszakban. Ugyanakkor a megüresedett magyar falvak szerbekkel való betelepítése tovább folytatódik, egy szerb család, ha magyar faluba telepedik be, magas összegű letelepedési segélyt kap az államtól. Az erdélyi állapotokat összegezve Lukácsy József kiemelte, hogy 25 év után az erdélyi magyarság sok szempontból hasonló jogfosztottságban van mint a rendszerváltáskor. A kétnyelvű táblák és a történelmi szimbólumok használatának létjogosultságáért harcol a magyarság, az RMDSZ pedig kizárólag a választások közeledtével beszél az autonómiáról.
Borbély Zsolt Attila, Az erdélyi magyar politikai érdekképviselet negyed százada című könyve a rendszerváltás utáni erdélyi magyar politikai eseményeket veszi számba és elemzi azokat, átfogó képet alkotva az elmúlt 25 év közéleti történéseiről. Amikor az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megjelentette Borbély Zsolt Attila politológus, közíró összefoglaló monográfiáját, az volt a célja, hogy szembe szálljon a jelen idejű történelemhamisítással, hogy rögzítse a tényeket úgy, ahogy azok megtörténtek.
