Hétfőn délután szentelték újra a restaurált, fából faragott, XVIII. századi sekrestyét a Ciszterci templomban, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Zirci Ciszterci Apátság támogatásával újítottak fel. A sekrestye rokokó bútorzata, a pálos szerzetesek hagyatéka, 1764 és 1767 között készült Hyngeller János pálos szerzetes munkája nyomán.
Hétfőn délután szentelték újra a restaurált, fából faragott, XVIII. századi sekrestyét a Ciszterci templomban, amit az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Zirci Ciszterci Apátság támogatásával újítottak fel.
1764-ben kezdte el faragni rokokó stílusban Hyngeler János pálos rendi szerzetes a kicsinyített templomot, ami a templom sekrestyéjének bútorzata lett. Aprólékos munkáját három esztendőn át végezte. Műve nem egyszerűen sekrestye, hanem egy kis méretű kápolna, amiben megtalálható a főoltár, a mellékoltár, a gyóntatószék, a főbejárat és mellékbejárat. Hyngeler a bútorzatot tölgyfából, míg az angyalokat hársfából faragta. Az első faragások idén lesznek 250 esztendősek. A fafaragó mester 1712-ben Augsburgban született, és 1733-ban lépett be a pálos szerzetesek rendjébe Sopronbánfalván. Remekbe szabott művét a főoltártól balra kezdte meg, s az idő előrehaladtával egyre mélyebbre véste figuráit, olyan érzetet keltve, mint aki egyre jobban élvezi munkáját. Nagyszerű művét 1767-ben fejezte be, és még ebben az évben magához szólította az Úr.
Az ünnepélyes átadáson Dékány Árpád Sixtus zirci főapát mellett ott volt Hölvégyi György, az egyházi, nemzetiségi és civil kapcsolatokért felelős államtitkár, Spányi Antal megyés püspök, Vargha Tamás Székesfehérvár országgyűlési képviselője, Galambos Dénes kormánymegbízott, Törő Gábor, a megyei közgyűlés elnöke, Cser-Palkovics András polgármester és L.Simon László kormánybiztos, az Országgyűlés Kulturális és Sajtóbizottságának elnöke.
A bútor minden domborművével egy-egy bibliai, illetve földi jelenetet mesél el, megragadó érzékenységgel. A tabernákulumszerű középső szekrényajtót a két legnagyobb angyal fogja közre. Domborművén Krisztust veszik le a keresztről, aki holtában anyja felé fordítja fejét, mintha rá tekintene.
Domborművein megtalálható Krisztus kereszthalála a Golgotán szeretett tanítványával, Szent János apostollal, Mária Magdolnával és a fájdalmaktól gyötrődő Szűz Máriával. De ábráiban fellelhető Szent Imre herceg, előtte egy könyv, rajta a Szent Korona, de Szent Imre tekintete az ég felé fordul. Megfaragta Mária mennybemenetelét, Nepomuki Szent János megdicsőülését, a világ ifjúságának védőszentjét, Gonzaga Szent Alajost, Loyolai Szent Ignácot, Xavéri Szent Ferencet, Szent Pétert és Szent Pált is.
