Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeumigazgatók, Gunda Béla néprajzprofesszor, Fitz Jenő régészprofesszor, igazgató és Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktáblája után Kralovánszky Alán régész domborművét avatták fel szombaton délelőtt a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán.
Az avatóünnepség előtt a Marosi Arnold Múzeumi Könyv és Régiség Látványtár, a „Tárgyalkotó hagyomány – Fejezetek Fejér megye néprajzából” című néprajzi állandó kiállítás, valamint a Kralovánszky Alán munkásságát, műveit bemutató kamarakiállítás is látogatható volt. Itt olyan kiadványokat, könyveket és fényképeket állítottak ki, melyek az egykori múzeumigazgatóhoz, híres középkorkutatóhoz kötődnek.
A résztvevőket először Kulcsár Mihály múzeumigazgató köszöntötte a szombati ünnepségen, aki a neves régész életútját, munkásságát méltatta. Kralovánszky Alán 1929-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 1955-ben szerzett régészdiplomát, a legendás László Gyula tanítványaként. Kezdő kutatóként a debreceni Déri Múzeumban dolgozott, majd az 1956-os szabadságharcot követően a tatai Kuny Domokos Múzeum igazgatója lett. 1957 végén nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték, a kiszabott büntetésből azonban végül hat hónapot kellett leülnie.
Szabadulása után különböző régészeti feltárásokon kapott munkát, így került 1960-ban Székesfehérvárra, ahol Fitz Jenő múzeumigazgató a gorsiumi feltárásokon alkalmazta. 1963-ban kaphatott először állást, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum tudományos munkatársa lett. Innen került a Szent István Király Múzeumhoz, ahol előbb osztályvezetői, majd tudományos titkári kinevezést kapott.
Mint azt Kulcsár Mihály elmondta, Kralovánszky Alán kutatói munkásságának jelentős helyszíne Székesfehérvár volt. Nevéhez fűződik a középkori Magyar Királyság szakrális központjának, a Szűz Mária prépostsági templomnak – közismert nevén a királyi bazilikának –, a magyar királyok koronázó és temetkezési templomának feltárása. Munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el: többek között megkapta a Kuzsinszky Bálint emlékérmet és a Móra Ferenc emlékérmet. Székesfehérvár városa 1972-ben az Alba Regia-emlékérem és a Pro Urbe Székesfehérvár díj odaítélésével, 2006-ban poszthumusz Érdy János Emlékéremmel ismerte el a város történetének kutatásáért végzett munkáját.
„Kralovánszky Alán régész neve összeforr Székesfehérvárral.” – kezdte beszédét Mészáros Attila alpolgármester. „A Kuzsinkszky Bálint és Móra Ferenc emlékérmes régész – akinek fő szakterülete a középkori régészet volt – közel tíz évet dolgozott a Szent István Király Múzeumban. Nevéhez köthető az Alba Regia Napok történész ülésszakainak megszervezése, valamint – elősegítve a helyi közművelődést – a múzeum Baráti Körének kialakítása is. Kralovánszky Alán elévülhetetlen érdemeket szerzett az Árpád-kori Bazilika feltárásában. Fehérvári ásatásait a városban való elhelyezkedése után kezdte meg, de egészen haláláig folytatta.” – tette hozzá.
Mészáros Attila szerint, most, amikor elindult az Árpád-ház Program még inkább előtérbe kell, hogy kerüljön Kralovánszky Alán régészeti munkássága. „Az ő egykori nyomdokain haladva, a ránk hagyott felbecsülhetetlen eszmei értékű ásatási hagyatékaihoz méltón kell, hogy továbbvigyük, amit ő elkezdett, egykori nagy királyi Bazilikánk szakrális mivoltára emlékezve. Az Árpád-ház Programról 2013. augusztus 19-én, a kihelyezett székesfehérvári kormányülésen született meg az első, elvi döntés. Az elmúlt több mint három évben számos további kormányzati és helyi döntés segítette a megvalósulást. Ez a Program megerősítést adhat nekünk abban, hogy a nemzet történelmi fővárosaként – ahol több száz éven keresztül királyokat koronáztak és temettek el – fontos a múltunk ápolása. Büszkék vagyunk ezekre a történelmi időkre, és készek vagyunk vállalni ennek az örökségnek a felelősségét is! A megismertetésben és a bemutatásban is új dimenziót nyit az Árpád-ház Program, amelynek keretében kulturális, tudományos, építészeti szempontból is fontos alprogramok valósulhatnak meg Székesfehérváron az elkövetkező években, évtizedekben. Olyan lehetőség ez valamennyiünk számára, amellyel történelmi felelősségünk élni.” – közölte Mészáros Attila, aki hangsúlyozta: akik ismerték Kralovánszky Alánt, tudják, milyen alázattal és szakmaisággal végezte munkáját, így a Nagy Benedek által készített domborműve méltó helyre került a múzeumi panteonban Marosi Arnold, Weöres Sándor múzeumigazgatók, Gunda Béla néprajzprofesszor, Fitz Jenő régészprofesszor, igazgató és Pesovár Ferenc néprajzkutató társaságában.
Az ünnepi köszöntő után került sor a Nagy Benedek szobrászművész által készített dombormű leleplezésére, melyet Kralovánszky Máriával – a neves régész unokahúgával – közösen avatott fel Székesfehérvár alpolgármestere.
Ezt követően A múzeumi panteon a teljes megvalósulás küszöbén címmel Dr. Lukács László néprajzkutató, egyetemi tanár tartott előadást, melyben felidézte Kralovánszky Alánhoz fűződő emlékeit. Mint mondta, munkássága közül először a négykaréjos kőtemplom feltárására figyelt fel. Emlékező beszédében kiemelte, hogy Kralovánszky Alán nyolc év alatt olyan magas szakmai eredményeket ért el Székesfehérváron, melynek köszönhetően ezután Veszprémben megyei múzeumigazgató, majd tudományos főmunkatárs lett. Fehérváron és Veszprémben egyaránt nagy súlyt fektetett a múzeum Baráti Körének szervezésére, ezzel is a helyi közművelődést segítve elő.
Az ünnepség zárásaként Székesfehérvár Önkormányzata nevében Mészáros Attila alpolgármester, a Szent István Király Múzeum és a Fejér Megyei Múzeumegyesület nevében Kulcsár Mihály múzeumigazgató, valamint Braila Mária főtitkár koszorúzott. Az eseményen a Vox Mirabilis Kamarakórus működött közre.
