-
Kezdődik a téli időszámítás - október 25-én, vasárnap hajnalban óraátállítás
Magyarországon hajnalban 3 órakor 2 órára kell visszaállítani az órákat, vagyis egy órával többet alhatunk. Az időpont azért is érdekes, mert az október utolsó vasárnapja idén éppen 25-ére esik. 2014 óta nem volt ilyen korai az őszi óraátállítás: akkor szintén október 25-én állítottuk vissza az órákat.
2026.10.24. -
Közös nyilatkozatot adott ki az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa
Az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) Önkormányzati Oldala – amely a falvaktól a kisvárosokon és a megyei jogú városokon át a fővárosig képviseli a településeket – közös nyilatkozatot adott ki 2026. október 21-i tanácskozásáról.
2026.10.21. -
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03.
Fejlesztik a villamos hálózatot, hogy több napelemet lehessen csatlakoztatni
A projekt keretében jelentős mértékű, összesen 726 MW többletkapacitást hoz létre hálózatán az E.ON Hungária Csoport.
A 74 milliárd forintos fejlesztés fele részben a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásaiból valósul meg, a magyar kormány előfinanszírozásával és támogatásával.
A beruházás fő célja az időjárásfüggő megújuló energiaforrások - kiemelten a napelemek - csatlakoztatásának elősegítése.
A fejlesztéseknek köszönhetően a villamos hálózat a jelenleginél jóval nagyobb mennyiségű, megújuló forrásból származó villamos energiát képes majd fogadni, így hozzájárul a lakossági ügyfelek és a vállalkozások részéről is tapasztalható, megnövekedett naperőműlétesítési igény kiszolgálásához, ezzel is segítve a tiszta, zöld energiához való hozzáférést és a biztonságosabb energiaellátást.
A beruházások kiemelten támogatják a magyar klímatörvény végrehajtását is, mivel elősegítik a megújuló energiaforrások villamosenergia-rendszerbe történő csatlakoztatásához szükséges infrastrukturális feltételek megteremtését. Steiner Attila, az Energiaügyi Minisztérium energetikáért és klímapolitikáért felelős államtitkára azt hangsúlyozta, hogy „az egész világ az elektrifikáció, valamint a megújuló és zöld energia alkalmazásának az irányába tart. A magyar kormány számára kiemelten fontos a zöldberuházások megvalósítása, a klímasemlegesség elérésével összhangban. Ahhoz pedig, hogy az áramhálózat alkalmas legyen a megújuló energiaforrások fogadására, a rendszert fel kell készíteni a gyors növekedésre. Fontos megemlíteni, hogy a hazai napelemes kapacitás már most a duplája a Paksi Atomerőmű kapacitásának, túlszárnyalva az előirányzott mértéket. Az ellátásbiztonság garantálása érdekében mindenképpen szükséges összhangba hozni a megújuló kapacitások bővülését és a rendszerszabályozási képesség fejlődési ütemét.”
„A háztartások és a vállalkozások minden korábbi várakozáshoz képest nagyobb mértékben szeretnék energiaszükségleteiket napelemes rendszerekkel biztosítani, ehhez pedig elengedhetetlen a villamos hálózatok további fejlesztése. Az E.ON kiemelt célja, hogy hálózatait minél gyorsabban felkészítse erre a kihívásra és lehetővé tegye, hogy minél több megújuló energiaforrást, köztük elsősorban napelemes rendszereket tudjon hálózatára csatlakoztatni. A jövő energiája a villamos energia. A hálózatokat üzemeltető cégek legfontosabb feladata, hogy a megváltozó körülményekhez igazodva továbbra is biztonságos, az ügyfeleik igényeit szem előtt tartó fejlesztésekkel készüljenek fel erre a változásra és támogassák a hazai energia- és klímapolitikai célokat. Az RRF támogatásból megvalósuló beruházások ennek a munkának jelentős mérföldkövét jelentik” – mondta Katona Ádám, az E.ON Hungária Csoport hálózatokért felelős vezérigazgató-helyettese.
A közelmúltig az elosztóhálózat kiépítettsége lehetővé tette a naperőművek térnyerését, azonban az exponenciálisan növekvő igények további kiszolgálásához az elosztóhálózati kapacitások továbbfejlesztése is szükségessé vált.
Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal stratégiai és nemzetközi ügyekért felelős elnökhelyettese rámutatott, hogy
2022 végére meghaladta a 4000 MW-ot a naperőművek összesített beépített teljesítőképessége, miután 2022-ben 1052 MW-tal, rekord mértékben bővült, az elmúlt két évben pedig lényegében megduplázódott a kapacitás.
Az európai országok között is kiugrónak tekinthető hazai naperőmű és újraiparosítási ambíció eredményeként az iparág ötéves időtávon a tavaly tervezett 300 milliárd forintos beruházási érték mintegy kétszeresével számol a nagyfeszültségű hálózatokon végrehajtandó beruházások kapcsán.
Amennyiben az elosztóhálózat bármelyik feszültségszintjén (nagyfeszültség, középfeszültség, kisfeszültség) lokálisan nincs megfelelő átviteli kapacitás a napközben jelentkező termelési csúcson a megtermelt villamos energia „elszállítására” a fogyasztási gócpontokra (például ipari üzemek számára), illetve este a lakossági fogyasztás kielégítésére, akkor az érintett területen a jelenleg hatályos előírások szerint nem adható ki új naperőmű-csatlakozási engedély. Ezt a lehetséges kapacitásproblémát is hivatott orvosolni a nagyléptékű hálózatfejlesztés.
A fogyasztói és naperőművi igényektől függően a vállalat által üzemeltetett, több mint 88 ezer kilométeres áramhálózat szinte bármely elemén merülhet fel műszaki korlát és fejlesztési szükséglet. Az energiaátmenet kiszolgálása érdekében az infrastruktúra felkészítése is elengedhetetlen, ami – az előzetes becslések szerint – tízezres nagyságrendű hálózatfejlesztési beavatkozást tesz szükségessé.