Megnyílt a Szent István Király Múzeumban a Fejedelmi kincsek - Erdélyi tallérok című kiállítás, amely június 30-ig tart nyitva. A tárlaton 16–17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteményét láthatunk többek között Báthori Zsigmond, Bethlen Gábor, Apafi Mihály és Thököly Imre korából.
A Magyar Nemzeti Bank Értéktár program keretében 2015 nyarán vásárolták meg Törő István 216 db, 16–17. századi erdélyi tallérokból és emlékérmekből álló gyűjteményét mintegy 1,1 milliárd forintért. A Törő-éremgyűjtemény voltaképpen három generáció – nagyapa, apa és fia – gyűjtőmunkájának eredménye, egy speciális kollekció, amely kezdettől igen magasra tette a mércét, hiszen az erdélyi tallérveretek legapróbb változatainak gyűjtését tűzte ki céljául. A hosszú idő, az állhatatos gyűjtőmunka és a szakértelem meghozta gyümölcsét: a 20–21. század legjelentősebb erdélyi tallérgyűjteménye – a mai korban szinte megismételhetetlen anyag – gyűlt össze, amelynek értéke muzeális szempontból is jelentős.
Fejedelmi kincsek a Szent István Király Múzeumban
A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, nem véletlenül nevezte el a kutatás a 16–19. század pénztörténeti korszakát „tallérperiódusnak”. Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem - köztük János Zsigmond, Báthori István, Báthori Kristóf, Báthori Zsigmond, Bocskai István, Báthori Gábor, Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György, Barcsai Ákos, Kemény János, Apafi Mihály, Thököly Imre - pénzeit és érmeit .
Az MNB a megvásárlással egyidejűleg a gyűjteményt ötéves letétbe az MNM-nek adta át, elősegítve ezzel a tudományos feldolgozást, a kutathatóságot, továbbá a nagyközönség számára történő bemutatást. A célkitűzés részben már megvalósult, hiszen 2016. június 7. és szeptember 11. között Tündérkert Ezüstje címmel, a Magyar Nemzeti Múzeum Kupolatermében megrendezett kiállításon megtekinthette az érdeklődő közönség. A kiállítás sikerét látva úgy döntöttek, hogy az ország számos pontján bemutatják a ritka kincseket. A kiállítás első helyszíne a székesfehérvári Szent István Király Múzeum.
A kiállításon nem csupán a 220 darabos erdélyi tallérgyűjtemény látható, hanem egy reprezentatív válogatás is az MNB 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének erdélyi aranypénzeiből. A kiállítást gazdagítja a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtő, amelyek a jegybank több mint hatezer darabot számláló verőszerszám-gyűjteményének legkorábbi darabjai. Az arany- és ezüstpénzek, valamint a verőtövek mellett a kiállításon megtekinthető néhány 16–17. századi erdélyi fegyver -díszsodronying, huszár félvért és sisak, díszszablya, díszbuzogány-, amelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönözte a tárlatra.
A Magyar Nemzeti Bank, a Szent István Király Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum közreműködésében megnyíló kiállítás megnyitóján Gerhardt Ferenc, az MNB alelnöke és az Értéktár program vezetője, Cser-Palkovics András, Székesfehérvár polgármestere és Kulcsár Mihály, a Szent István Király Múzeum igazgatója is köszöntötte a résztvevőket, majd Dr. Tóth Csaba, a kiállítás kurátora mutatta be a tárlatot.
Az ünnepélyes megnyitón elsőként Kulcsár Mihály múzeumigazgató köszöntötte a megjelenteket, aki felidézte az utóbbi években megrendezett nívós kiállításokat, a Seuso-tárlattól a nagyszentmiklósi kincseken át a seregélyesi ezüstökig. Örömét fejezte ki, hogy a Díszteremben fejedelmi tallérok, aranyérmék, verőtövek és fegyverek alkotják a Múzeum újabb jelentős kiállításának anyagát. „Azt gondolom, hogy ez egy nagyon fontos tárlat. Örülünk, hogy ez a kiállítás hozzánk kerülhetett, és büszkék vagyunk rá, hogy a vándorkiállítás első állomása Székesfehérvár lehet.” – fogalmazott az igazgató.
Cser-Palkovics András polgármester köszönetet mondott azoknak a szakembereknek, akiknek szerepe volt a kiállítás létrehozásában segítve a városnak azt a szándékát, hogy minél több fehérvárit, vagy a környéken, a megyében lakót és turistát megszólíthassanak a kiállítóterekben felállított tárlatok. Megköszönte az együttműködő intézmények támogatását, hogy ilyen nagy értékű, egyedülálló gyűjtemények érkezhetnek Székesfehérvárra. „Ez egy igazi szakmai összefogás, amit öröm volt a város részéről támogatni. Bízom benne, hogy mind a kiállítások szervezésében, mind a kutatásokban továbbra is együtt tudunk működni. Ennek mindenképpen van eredménye, ami jól látszott a nagykiállítások látogatottságából – az embereket a széppel, az érték megmutatásával igenis meg lehet szólítani és be lehet hozni a kiállítóterekbe.” – fejezte ki köszönetét a polgármester, majd reményét fejezte ki, hogy sokan keresik fel a tárlatot az elkövetkező hónapokban.
A kiállítást Dr. Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, az Értéktár Program vezetője nyitotta meg: „Nem volt számunkra kérdéses, hogy a gyűjteménynek, amelyet a Magyar Nemzeti Bank megvásárolt, és amely az ország történelmének egy nagyon lényeges szakaszát képviseli, nem csupán a Magyar Nemzeti Múzeumban van a helye. Szeretnénk megmutatni az egész országnak, hiszen a programnak ez az alapcélja: olyan műtárgyakat, műkincseket bemutatni, amelyek sokáig rejtve voltak, illetve nem voltak Magyarországon.” - mondta az MNB alelnöke, aki méltatta a gyűjtők állhatatos munkáját, és elmondta, hogy ezt a kollekciót ma már lehetetlen volna összeállítani, mert a darabjai páratlan értéket képviselnek.
A kiállítás kurátora, dr. Tóth Csaba, a Magyar Nemzeti Múzeum régész-muzeológusa szakmai méltatásában elmondta, hogy a Fejedelmi kincsek négy csoportból áll, amelynek az alapja az erdélyi ezüsttallérokból álló gyűjtemény. „A 220 ezüsttallér János Zsigmondtól Apafi Mihály fejedelemig összesen 13 fejedelemtől tartalmaz műtárgyakat; ezek rengeteg változatban, kivitelben készültek. Vannak köztük ritkák, kevésbé ritkák – a változatosságuk azonban szemet gyönyörködtető. Ezt mutatják a falon látható kinagyított képek is.” - mondta el Tóth Csaba, aki szólt arról is, hogy a második csoportban a 48 darab aranypénz, a harmadikban a ritka, kuriózumnak számító verőtövek, a pénzkészítő szerszámok, a negyedikben pedig fegyverek találhatók, amelyek az ábrázolásokban visszaköszönnek az erdélyi tallérokról.
