Fehérvárra is az életminőség miatt költöznek többen

A GKI Gazdaságkutató Zrt. felmérésének adatai szerint jelentős a belső migráció az országban, és az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége, jobban lehet keresni. A jövedelemtöbblet pedig kimagasló Székesfehérvár, Budapest, Győr és Kecskemét környékén, tehát jellemzően ott, ahová a vándorlás irányult az elmúlt években.
2017.06.30. 08:24 |
Fehérvárra is az életminőség miatt költöznek többen

A GKI felmérésében, amelyet csütörtökön juttatott el az MTI-hez, ismertette: a lakosság számának változását a természetes szaporodás és fogyás, a belföldi oda- és elvándorlás, valamint a ki- és bevándorlás alakítja. Ezen belül az oda- és elvándorlás súlya meghatározó.

A teljes keleti és déli országrész településeit (leszámítva Szegedet, Debrecent és agglomerációit) elvándorlás, míg Székesfehérvár, Budapest, Győr, Sopron és a környezetükben lévő településeket odavándorlás jellemzi. Tehát a lakosság jellemzően északnyugat felé mozog, aminek fő magyarázó tényezői a munkalehetőségek és a bérek közötti különbségek. Kutatásukban csak az 500-nál több lakosú településeket vizsgálták.

A 2007 és 2015 közötti belföldi elvándorlást vizsgálva kimutatták: a települések 2015-ös lakosságszámához viszonyítva 318 településen 10 százaléknál nagyobb az elvándorlás (71 ezer ember költözött el). 3-10 százalék közötti volt a csökkenés 846 településen (ez 145 ezer embert jelent). Ugyanakkor 3-10 százalék közötti belső vándorlási többlet volt 225 településen (plusz 147 ezer ember) és 10 százalék feletti többlet 134 települése (plusz 96 ezer lakos).

A GKI hangsúlyozta: az, hogy egy települést inkább az elvándorlás vagy a betelepülés jellemez, nagyban függ a környezettől, a kínált szolgáltatásoktól és a megélhetési lehetőségektől. Kimagasló szerepe van a munkahelyek meglétének, hogy van-e igény új munkaerőre, illetve az elérhető jövedelmeknek.

Közölték: 2009 és 2015 között 368 településen csökkentek (77 ezer forinttal reálértéken), legrosszabb esetben 25 százaléknál nagyobb mértékben, míg 96 településen stagnáltak az egy bevallóra jutó reáljövedelmek. Több mint ezer településen enyhe (144 ezer forint reálértéken), míg 166 településen érezhető, évi 4 százalék feletti növekedés volt (424 ezer forint reálértéken). Ugyanakkor 38 településen több mint évi 10 százalékkal emelkedtek az átlag reáljövedelmek.

A GKI összegzése szerint a jövedelemtöbblet kimagasló volt Székesfehérvár, Budapest, Győr és Kecskemét környékén.

Vagyis jellemzően ott, ahová a vándorlási többlet irányult, tehát "az emberek oda vándorolnak, ahol jobb az élet minősége és jobban lehet keresni".

Felhívták a figyelmet: mindez annak ellenére történik, hogy az Európai Unió forrásai 13 ezer milliárd forint fejlesztést eredményeztek országosan, viszonylag egyenletes területi eloszlásban.

Magyarország

  1. Központi felvételi

    Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.

    2026.01.24.
  2. Veszélyes a levegőminőség

    A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.

    2026.01.23.
  3. Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet

    Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.

    2026.01.14.
  4. Országgyűlési választás április 12-én

    Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.

    2026.01.13.