Fehérváron is megünnepelték a Kalevala és a Finn Kultúra Napját

Az eseményen Deák Lajosné, tanácsnok, önkormányzati képviselő köszöntötte a megjelenteket, majd Székesfehérvár és Kemi élő, eleven testvérvárosi kapcsolatáról szólt, kiemelve az oktatási intézmények kapcsolatait. Varga Lilla, a Vörösmarty Mihály Könyvtár igazgatóhelyettese elmondta, hogy a Székesfehérvári Finnbarátok Köre és a Könyvtár együttműködési megállapodást kötött; a jövőben közösen népszerűsítik a finn kultúrát városunkban.

Az ünnepi összejövetelen Prépost Károlyné, a SAMPO Székesfehérvári Finnbarátok Köre elnöke a finn-magyar barátság kialakulásának gyökereiről szólt, majd bemutatta az egyesület kulturális tevékenységét és értékelte a tavalyi jubileumi emlékév, Finnország függetlenségének 100 éves évfordulója alkalmából szervezett eseményeket. Megemlítette Arany János és Reguly Antal tevékenységét, az első világháborút követő kapcsolatfelvételt, - mely mindkét ország számára s diplomáciai elszigeteltségből való kitörést is jelentette - a már a második világháború részeként megvívott finn-szovjet Téli Háború közös vonatkozásait; Magyarország, egyedüli országként, - az anyagi segítség mellett - 350 főnyi katonaságot is küldött északi barátaink megsegítésére, ezt mindmáig nagyra becsülik a finnek.

A Kalevala Napján megemlékezett a finn nemzeti eposzról – kiemelve az Ilmarinen kovács által készített Sampo-Csodamalom szerepét és Vejnemöjnen, a bölcs öreg alakját. A Kalevala karjalai eredetű, eposzi művekből álló gyűjtemény, mely teremtéstörténettel kezdődik és a kereszténység felvételéig tart.

A Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI diákjai, Gulyás Hajnalka és Sipos Bence - dr. Raisits Tivadar tanár úr tanítványai - Kodolányi János művekből olvastak fel részleteket; az író 1935 és 1938 között öt alkalommal járt Finnországban és két kötetben (A csend országa és a Finnország titka című művekben) megírta az ott szerzett tapasztalatait.

A Kalevala Napja: 1835-ben február 28-án írta alá a nemzeti eposzhoz készített előszót Elias Lönnrot néprajztudós, költő, aki körorvosként lovaskocsin és csónakon utazva vagy éppen gyalogosan gyűjtötte össze az eposz runóit, verseit.