A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán, amely március 16-ig ingyenesen látogatható, mintegy ötven fotó képviseli a teljes, 1010 felvételből álló Robert Capa gyűjteményt, amelyet megvásárolt az intézmény. A Robert Capa-gyűjteményt bemutató nagy tárlat (mintegy 220 képpel) július 2-án nyílik a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban. A gyűjtemény novembertől 13 várost - köztük Székesfehérvárt - érintő országjárásra indul.
A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán, amely március 16-ig ingyenesen látogatható, mintegy ötven fotó képviseli a teljes, 1010 felvételből álló Robert Capa gyűjteményt, amelyet megvásárolt az intézmény. A Robert Capa-gyűjteményt bemutató nagy tárlat (mintegy 220 képpel) július 2-án nyílik a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban. A gyűjtemény novembertől 13 várost - köztük Székesfehérvárt - érintő országjárásra indul.Összesen 1010 felvétel, ezen belül a mestersorozathoz tartozó 937 fotó, 48 vintázs (eredeti, egykorú Capa-fénykép), 5 portré, amely őt ábrázolja, és 20 ajándékkép került Magyarországra az ICP-től. A műtárgyakra tavaly december 30-án kötötte meg a szerződést a magyar múzeum, a vételár 835 ezer dollár volt, a vevő eredetileg 167 millió forintra becsülte a hagyaték értékét, a becsült és a tényleges vételár 200 forintos dollár árfolyamon egyezik meg.
A Capa-gyűjtemény novembertől 13 várost (Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset) érintő országjárásra indul.
Robert Capa 1913-ban Budapesten, Friedmann Endre Ernő néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan a felizzó antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött. Haditudósítóként részt vett az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban, ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát - azt a pillanatot, amikor lövedék éri - örökíti meg.
Capa ezután a japán-kínai háborúban (1938) készített képeket. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek - ő volt az egyetlen fotós, aki az első hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az első kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. Az 1948-as palesztinai történésekről, az izraeli-arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben, az indokínai harctéren - a vietnami Thai Binh-ben - aknára lépve vesztette életét.
Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is - barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót. Gyöngéd szálak fűzték Ingrid Bergmanhoz is, de erről a titokban tartott kapcsolatról nem készült, vagy legalábbis nem maradt fenn fotó.