Fehérvári küldöttség látogatott a délvidéki Bácskossuthfalvára

A fehérvári küldöttség Deák Lajosné, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka vezetésével részt vett az ünnepi megemlékezésen és a református templomban rendezett istentiszteleten, amelyen az óvodás kisgyermekek is szolgáltak. Az ünnepi istentiszteleten a Kolozsvárról érkezett dr. Pásztori Kupán István professzor hirdetett igét.

A Bácskossuthfalvi Napsugár Református Óvodaban az oktatás, foglalkoztatás két csoportban folyik, két helyszínen. Az elmúlt esztendőben az óvodában felújításra kerültek az ajtók, az ablakok, korszerűsítették a központi fűtésrendszert és új bútorokat is kaptak.

Az ünnepi istentiszteletet követően a delegáció tagjai megtekintették a felújított óvodát.

„A jövő szempontjából különösen fontos, hogy hidat teremtsünk az anyaországban és a külhonban élő fiatalok között, hiszen ez az egyik kulcsa a magyarság megmaradásának és gyarapodásának.

Székesfehérvár Önkormányzata kötelességének érzi, hogy - Magyarország történelmi fővárosaként - lehetőségeihez mérten segítse az anyaországtól elszakított honfitársainkat, és élővé tegye, ápolja a kapcsolatokat a külhoni magyarsággal.

Nagy öröm volt látni, hogy milyen szép környezetben élhetik mindennapjaikat a gyermekek a megújult intézményben.” - emelte ki a delegáció vezetője Deák Lajosné, a család- és nemzetpolitikai ügyek tanácsnoka. „A sok-sok nehézség ellenére a Napsugár Óvoda egyre szebb lesz Isten végtelen kegyelméből.”- tette hozzá Pintér Gabriella, óvónő.

Bácskossuthfalva történelme

Az évszázadok során hol benépesült, hol meg elnéptelenedett ez a terület. Az 1971-es években kedvenc területe volt ez a régészeknek, akik ásatások során tárták fel az igen nagyra becsült leleteket. Legutóbb 1786-ban települt újra a falu. Akkor 334 jász és kun család költözött ide a Nagykunságból: Karcagról, Jászkisérről és Kunmadarasról.

Az új hazát létesítő ősök első dolga a templom és az iskola létrehozása volt.

Már idefele jövet Nagykörösön tanítót is felfogadtak. Az akkori otthonalapítók reformátusok voltak, később katolikusok, még később pedig zsidó vallásúak is jöttek a faluba.

A falualapítást követően dinamikusan fejlődött a település. Ezt az eseményekben igen gazdag múltat folyamatosan kutatják a lelkes helytörténészek, abban reménykedve, hogy az összegyűlt adatokból elkészülhet a település átfogó monográfiája is.

A helység nevét az évszázadok során sokféleképpen írták. Mintegy húsz változatát lehetne felsorolni. A történet az avar kori településektől kezdődik: Okor, Omár, majd Omárica, Omaricsa, Omorovics, Omarocsa. A török időkben bukkant fel az Omorovica névváltozat. Ehhez hasonló változatok egészen a századfordulóig szerepeltek: Omorovicza, Bács-Omorovicza, Ómorovicza.

1907-től Kossuthfalva, 1912-től pedig Bácskossuthfalva volt a falu hivatalos neve.

A Szerb-Horvát-Szlovén királyság kezdetétől Stara Moravica. A második világháború ideje alatt Bácskossuthfalva, a határmódosítást követően pedig szerbül Sztara Moravica, magyarul Ómoravica, vagy Moravica. A Magyar Nemzeti Tanács döntése értelmében 2003 óta ismét a Bácskossuthfalva név van hivatalos használatban.