Február 3-ig nem lehet telefonszámokat hordozni

Február 3-ig szünetel a telefonszámok hordozhatósága, mivel a Nemzeti Hírközlési Hatóság a szolgáltatókkal folytatott egyeztetések után a jogszabályban előírt kötelezettségének megfelelően továbbfejleszteti a számhordozást támogató Központi Referencia Adatbázis (KRA) rendszerét. A mostani fejlesztés lehetővé teszi a helytől független elektronikus hírközlési szolgáltatás (06-21-es) számainak hordozhatóságát, egyben illeszkedik a szolgáltatók fejlesztéseihez és megkönnyíti új, elsősorban internetalapú hanghívást (VoIP) kínáló szolgáltatók piacra lépését is.
2008.01.29. 07:55 |
 Február 3-ig szünetel a telefonszámok hordozhatósága, mivel a Nemzeti Hírközlési Hatóság a szolgáltatókkal folytatott egyeztetések után a jogszabályban előírt kötelezettségének megfelelően továbbfejleszteti a számhordozást támogató Központi Referencia Adatbázis (KRA) rendszerét.




 Az NHH a fogyasztók megértését kérve közölte, hogy az új rendszerre való átállás a szolgáltatók és a NHH rendszereinek összehangolt lépéseként történik meg és így hétfőtől vasárnapig műszaki okok miatt nem lehetséges új telefonszámok hordozása.

Az átállás természetesen nem érinti a korábban hordozott számokat, azaz azok ugyanúgy működnek, mint eddig.

 A mostani fejlesztés lehetővé teszi a helytől független elektronikus hírközlési szolgáltatás (06-21-es) számainak hordozhatóságát, egyben illeszkedik a szolgáltatók fejlesztéseihez és megkönnyíti új, elsősorban internetalapú hanghívást (VoIP) kínáló szolgáltatók piacra lépését is.

 A számhordozhatóság bevezetése a piaci verseny megteremtésének egyik fontos eszköze volt, ugyanis ez a szolgáltatás tette lehetővé, hogy a régi, már sokak által ismert telefonszám megtartásával lehessen szolgáltatót váltani.

 Magyarországon a vezetékes telefonszámok hordozhatósága 2004. január elseje, a mobiltelefon-számok hordozhatóság pedig 2004. május elseje óta lehetséges. A vezetékes- és mobilszámok hordozásával eddig közel 450 ezer szám esetében éltek az előfizetők.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.