-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Ezen a napon választottunk országgyűlési képviselőket 1990-ben
Az 1990 március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben.
2008.03.26. 07:49 |
1989. november végétől 1990. október közepéig hat - egyes városokban és körzetekben nyolc - ízben szólították az urnákhoz Magyarországon a választópolgárokat.
A szavazások lebonyolítását az 1989:XXXIV. törvénycikk határozza meg, amelyet 1989. október 20-án fogadott el a törvényhozás. A törvény értelmében a szavazók egy időben szavaznak pártlistára és egyéni képviselőkre. Az országgyűlési választásokon a jogi értelemben párttá alakult, 66 bejegyzett szervezetből 39 élt a sajtó, a televízió és a rádió által nyújtott nyilvánosság, a kampány lehetőségével. A választások első szakasza, az ún. kiválasztási, illetve jelöltállítási szakasz 1990. január 24. és február 23. között zajlott. A jelölteknek ajánlócédulákat kellett gyűjteniük. Így az egyéni jelöltek száma radikálisan (kb. 7000-ről 1623-ra) csökkent. Területi listát 19, országos listát 12 párt (MDF, SZDSZ, FKgP, Fidesz, KDNP, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, MSZDP, Magyar Néppárt, Vállalkozók Pártja és az MSZMP) tudott állítani. Február 27-től kezdődött a tényleges jelöltek és pártok nyílt versenye.
A március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben. Az 1990. április 7-én megtartott második fordulón a szavazópolgárok 45,55%-a vett részt. Az eredmény a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta. A leadott szavazatok megoszlása: MDF: 24,7%, SZDSZ: 21,4%, FKgP: 11,7%, MSZP: 10,9%, Fidesz: 9%, KDNP: 6,5%. Ezzel az ún. kereszténynemzeti politikai erők kerültek többségbe a parlamentben.
A szavazások lebonyolítását az 1989:XXXIV. törvénycikk határozza meg, amelyet 1989. október 20-án fogadott el a törvényhozás. A törvény értelmében a szavazók egy időben szavaznak pártlistára és egyéni képviselőkre. Az országgyűlési választásokon a jogi értelemben párttá alakult, 66 bejegyzett szervezetből 39 élt a sajtó, a televízió és a rádió által nyújtott nyilvánosság, a kampány lehetőségével. A választások első szakasza, az ún. kiválasztási, illetve jelöltállítási szakasz 1990. január 24. és február 23. között zajlott. A jelölteknek ajánlócédulákat kellett gyűjteniük. Így az egyéni jelöltek száma radikálisan (kb. 7000-ről 1623-ra) csökkent. Területi listát 19, országos listát 12 párt (MDF, SZDSZ, FKgP, Fidesz, KDNP, MSZP, Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, MSZDP, Magyar Néppárt, Vállalkozók Pártja és az MSZMP) tudott állítani. Február 27-től kezdődött a tényleges jelöltek és pártok nyílt versenye.
A március 26-án megtartott választásokon a szavazatra jogosult polgároknak a várakozásoknál meglepően alacsony hányada, 65,77%-a vett részt. Az első forduló után a 4%-os "küszöb"-öt hat párt érte el: az MDF, az SZDSZ, az FKgP, Fidesz, az MSZP és a KDNP. Egyéni választókerületben mindössze öt helyen született eredmény, a második fordulóba 171 választókerületben 495 egyéni jelölt került. Így az induló egyéni jelöltek kb. 6%-a, a pártok 9%-a maradt versenyben. Az 1990. április 7-én megtartott második fordulón a szavazópolgárok 45,55%-a vett részt. Az eredmény a Magyar Demokrata Fórum győzelmét hozta. A leadott szavazatok megoszlása: MDF: 24,7%, SZDSZ: 21,4%, FKgP: 11,7%, MSZP: 10,9%, Fidesz: 9%, KDNP: 6,5%. Ezzel az ún. kereszténynemzeti politikai erők kerültek többségbe a parlamentben.