-
Új igazgató a tankerület élén
Hétfőn kiderült, hogy kik irányítják novembertől a tankerületi központokat. A 60 tankerületi központból 55 élére neveztek ki új vezetőt, a Székesfehérvári Tankerületi Központ új igazgatója Dr. Liedermajerné Dr. Szécsi Mária lesz, aki november 5-én áll majd munkába.
2026.11.03. -
Nyílt napok a technikumokban
Hamarosan fontos válaszút előtt állnak az általános iskolák végzős diákjai: el kell dönteniük, milyen területen folytatják tanulmányaikat. A Székesfehérvári Szakképzési Centrum intézményei (köztük fehérvári, bicskei, sárbogárdi és móri képzési helyszínek is) részletes tájékoztatókkal és november 4-től nyílt napokkal is segítenek a választásban.
2026.11.03. -
A hősi halottakra emlékeztek
Csendes tiszteletadásokat tartottak a székesfehérvári katonatemetőkben és emlékhelyeken Halottak Napja alkalmából. A város hagyományosan így tiszteleg a fehérvári katonatemetőkben nyugvó hősi halottak, katonák emléke előtt.
2026.10.30. -
Történelmi lopás
Soha nem látott hackertámadás érte a világ legnagyobb kriptotőzsdéjét. Beleremegett az incidensbe az egész kriptopiac ugyanis 6,3 milliárd dollárt loptak el, több mint kétezer milliárd forintot.
2026.10.30.
Ezen a napon kezdődött Székesfehérvár három hónapos szenvedése a II. Világháborúban
Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A március 22-ig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott...
2010.12.22. 07:30 |
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak.
Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.

A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.