-
Megemlékezés a Rác utcában
Koszorúzással emlékeztek szombaton délelőtt a Rác utcai Mártírok emlékművénél arra a tizenkettő ártatlan fehérvári polgárra, akiket szovjet katonák gyilkoltak meg 1945. március 22-én. Az esemény gyászmisével zárult, amelyet Pavle Kaplan esperes celebrált.
2026.03.21. -
Védőháló az ÖKK Podcastban
A szociális munka világnapját a nemzetközi szakmai szervezetek kezdeményezésére a 2000-es évek elején hozták létre. A cél, hogy felhívják a figyelmet a szociális munkások, a gyermekvédelemben, az idősgondozásban, vagy a hajléktalanellátásban dolgozók tevékenységének fontosságára, illetve a rászorulók megsegítésére.
2026.03.20. -
Honvédelmi park Fehérváron
Ünnepélyesen megnyitották a Székesfehérvári Honvédelmi Parkot a Bregyó Közi Sportcentrumban. Az új létesítmény a honvédelmi nevelés és a fiatalok megszólítása szempontjából is kiemelt jelentőségű.
2026.03.20. -
Nyílt nap a NAV-nál
Középiskolásoknak tartott nyílt napot a NAV Fejér Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága. A diákok megismerhették egyebek mellett az adó- és vámigazgatási, illetve bűnügyi szakterület munkáját is.
2026.03.20.
Ezen a napon kezdődött Székesfehérvár három hónapos szenvedése a II. Világháborúban
Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A március 22-ig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott...
2010.12.22. 07:30 |
A II. világháborúban Székesfehérvár egyike volt a legtöbbet szenvedett magyar városoknak. A város környékén 1944. december 4-én kezdődtek meg a nagyobb katonai átcsoportosítások. A Margit-vonal védelmi rendszere, a várost környező községek ellen december 8-án indítottak támadást a szovjet csapatok. A harcok december 20-án a város határában zajlottak.
Székesfehérvár bevételéért 1944 december 22-én indult meg a támadás, a következő napon már a szovjet csapatok birtokolták. A város visszavételéért a német és magyar csapatok a Konrád III. hadművelet keretében 1945. január 18-án indítottak támadást, ennek eredményeként január 22-én visszafoglalták. A dunántúli német ellentámadás kifulladását követően március közepén ismét a város közvetlen határában folytak a harcok, s bekerítése ellenére több napig, március 22-éig elkeseredett összecsapások színtere volt.

A három hónapig tartó katonai megszállás, a frontesemények következtében a város lakossága a felére zsugorodott. A város épületeinek egyharmada lakhatatlanná vált, a korabeli statisztikák szerint Székesfehérvár ez harmadik legtöbb kárt szenvedő város volt. A lakosság lassan eszmélt fel, az elmenekült polgárok is csak részben tértek vissza. Ezzel magyarázható, hogy a népesség csak az 1950-es évek elején érte el az 1944. évi lakosság számát.