A kutyatartás szabályai sokszor nem ismertek teljes körűen, pedig a megszegésük komoly bírságot vonhat maga után, és nem utolsósorban az állat érdekében is fontos betartani őket.
Jó tudni, hogy a törvény és a szabályozások nem ismerete nem mentesít azok kötelezettsége alól. Legyen szó oltásokról, pórázhasználatról, a kutya tartási körülményeiről vagy akár a közterületen történő viselkedésről, a felelősség minden esetben a gazdát terheli. Ezért érdemes tisztában lenni azzal, milyen kötelezettségeink vannak, és hol húzódnak a jogi határok.
A kutyatartás jogi alapjai és az önkormányzatok szerepe
Magyarországon a kutyatartás általános kereteit országos jogszabályok határozzák meg, de az egyes települések saját rendeletekkel is kiegészíthetik ezeket. Ez azt is jelentheti, hogy ugyanaz a magatartás egyik településen megengedett lehet, míg máshol bírság járhat érte. Az önkormányzatok szabályozhatják például, hány kutya tartható egy ingatlanon, milyen feltételekkel lehet ebet tartani társasházban, illetve hogy hol kötelező a póráz vagy a szájkosár. A gazdának kötelessége tájékozódni a lakóhelye szerinti helyi rendeletekről, mert ezek megszegése szabálysértési eljárást vonhat maga után.
Pontosan mely törvények, rendeletek szabályozzák a kutyatartást Magyarországon?
A kutyatartásra nem egyetlen törvény, hanem több, egymásra épülő jogszabály vonatkozik. Ezek együtt határozzák meg a gazdik jogait és kötelezettségeit.
1. Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény
Ez a kutyatartás alapját adó kerettörvény. Meghatározza:
-
a felelős állattartás fogalmát,
-
az állattartó kötelezettségeit,
-
az állatkínzás tilalmát,
-
a nem megfelelő tartás jogkövetkezményeit.
Ez a törvény mondja ki például, hogy az állatot nem szabad elhanyagolni, tartósan kikötve tartani.
2. A veszélyes ebek tartásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Kormányrendelet
Ez a rendelet szabályozza:
- mikor minősül egy kutya veszélyesnek,
- milyen feltételekkel tartható ilyen eb,
- milyen engedélyek, kötelezettségek és korlátozások vonatkoznak rá.
- Fontos: Magyarországon nem fajta alapján, hanem egyedi eljárás során minősíthetnek egy kutyát veszélyesnek.
3. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény
Ez a jogszabály rendelkezik többek között:
- az állategészségügyi hatósági felügyelet jogalapjáról,
- az állattartás hatósági ellenőrizhetőségéről,
- és az állategészségügyi kötelezettségek elrendelésének törvényi kereteiről.
4. A 164/2008. (XII. 20.) FVM rendelet
Ez a rendelet részletezi:
- a kötelező veszettség elleni oltás rendjét,
- az oltási könyv vezetését,
- az állatorvosi kötelezettségeket.
- Ez határozza meg azt is, mikor és milyen időközönként kell az oltásokat megismételni.
5. A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről
Ez a törvény mondja ki, hogy:
- mely kutyatartással kapcsolatos magatartások minősülnek szabálysértésnek,
- milyen bírság szabható ki például közterületi szabályszegés, pórázhasználat
- elmulasztása vagy a kutyapiszok el nem takarítása miatt.
6. Helyi önkormányzati rendeletek
Minden település saját rendeletben szabályozhatja:
- a kutyatartás helyi feltételeit,
- a póráz- és szájkosárhasználatot,
- a kutyaadó (ebrendészeti hozzájárulás) bevezetését,
- a közterületi magatartási szabályokat.
Ezért fordulhat elő, hogy városonként eltérnek a részletszabályok, és ami az egyik helyen megengedett, máshol bírságot vonhat maga után.
Nyilvántartás, mikrochip és kötelező oltások
Egységesen, egész Magyarországon minden négy hónaposnál idősebb kutyát kötelező mikrochippel ellátni, és az adatokat az országos nyilvántartásban rögzíteni. A chip hiánya önmagában is bírságot vonhat maga után. Ugyanígy kötelező a veszettség elleni védőoltás: az első oltást a három hónapos kort követően kell beadatni, majd az első oltást követő 6 hónapon belül meg kell ismételni, ezt követően pedig évente kötelező az ismétlés.
Az oltási könyv megléte és naprakész vezetése a gazda felelőssége. Ennek hiányában a hatóság pénzbírságot szabhat ki.
- Közterületi szabályok: póráz, felügyelet, kutyapiszok
- Közterületen a kutyát alapvetően pórázon kell vezetni, kivéve az erre kijelölt kutyafuttatókat. A gazda felel azért, hogy az állat ne veszélyeztesse mások testi épségét, ne okozzon kárt, és ne zavarja a köznyugalmat. Vadászterületen és természetvédelmi területeken a póráz nélküli sétáltatás rendszerint nem lehetséges, sok esetben kifejezetten tilos.
A kutya által okozott balesetekért, harapásokért vagy anyagi károkért a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) alapján a gazda felel, függetlenül attól, hogy az állat korábban mutatott-e agresszív viselkedést vagy sem.
A póráz mellett a másik sarkalatos dolog a kutyapiszok összeszedése, ami nem udvariassági kérdés, hanem jogszabályi kötelezettség. Magyarországon közterületen – így járdán, parkban, játszótér környékén, zöldterületen, közparkban, sétányon – a gazdinak minden esetben kötelessége az eb ürülékét azonnal eltakarítani. Ugyanez igaz társasházak közös udvarára, lépcsőház előtti területre és minden olyan helyre, amely nem kizárólagosan a kutyatartó használatában áll. Az önkormányzatok külön rendeletekben szabályozhatják a részleteket, de az alapelv mindenhol azonos: ahol mások is közlekednek vagy tartózkodnak, ott a kutyapiszok nem maradhat a földön. Ennek elmulasztása szabálysértés, és több településen helyszíni bírságot vonhat maga után.
Otthoni tartás: mi számít jogszerűnek?
A jogszabályok előírják, hogy a kutyát nem lehet tartósan kikötve tartani, és biztosítani kell számára az időjárásnak megfelelő védelmet, mozgásteret, ivóvizet és gondozást. Kertes házban sem lehet az állatot elhanyagolni, és társasházban is be kell tartani az együttélés szabályait. Több önkormányzat külön rendelkezik arról, hogy milyen feltételekkel tartható kutya közös udvarban vagy lakóközösségben.
Veszélyesnek minősített kutyák és engedélyköteles tartás
Magyarországon nem fajta alapján minősítenek veszélyesnek egy kutyát, hanem viselkedés alapján. Ha egy kutya már embert vagy állatot megtámadott, és/vagy a hatóság veszélyesnek nyilvánítja, a tartása szigorú feltételekhez kötött lehet. Ilyenkor külön engedély, figyelmeztető tábla, zárt tartási mód és fokozott ellenőrzés is előírható.
Az ilyen kötelezettségek megszegése súlyos jogkövetkezményekkel járhat.
Bírságok és következmények
A kutyatartással kapcsolatos szabályszegésekért kiszabható bírság összege településenként eltér, de több tízezer forintra is rúghat. Bírság járhat például a pórázhasználat elmulasztásáért, az oltások hiányáért, a kutyapiszok eltakarításának elmulasztásáért vagy az állat nem megfelelő felügyeletéért. Ismételt vagy súlyos szabályszegés esetén az állat elvétele sem kizárt.
Mit jelent a felelős kutyatartás jogi értelemben?
A felelős gazdi nemcsak eteti és szereti a kutyáját, hanem betartja a rá vonatkozó szabályokat is. Gondoskodik az oltásokról, a nyilvántartásról, figyel a közterületi viselkedésre, és tiszteletben tartja mások biztonságát. Ezek a szabályok nem a gazdik ellen vannak, hanem azért, hogy az együttélés ember és állat között hosszú távon is működjön.
