-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Évente 3-4 milliárd Forintot spórolhat az állam az egyforintos megszüntetésével
Nemzetgazdasági szinten évi 3-4 milliárd forintos megtakarítás érhető el az 1 és 2 forintos pénzérmék bevonásával - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A két érme 2008. március 1-jei megszüntetését a jegybank elnöke vásárlóértékük csökkenésével, illetve azzal indokolta, hogy a vásárlásoknál egyre kevésbé használták, elvesztek, azaz "kicsapódtak a forgalomból". Ezért folyamatosan újra kellett gyártani az érméket, előállításuk pedig a névértéket jelentősen meghaladó költséggel jár, amit továbbnövelnek a kezelési, illetve szállítási költségek.
2007.10.02. 01:15 |
Nemzetgazdasági szinten évi 3-4 milliárd forintos megtakarítás érhető el az 1 és 2 forintos pénzérmék bevonásával - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A két érme 2008. március 1-jei megszüntetését a jegybank elnöke vásárlóértékük csökkenésével, illetve azzal indokolta, hogy a vásárlásoknál egyre kevésbé használták, elvesztek, azaz "kicsapódtak a forgalomból". Ezért folyamatosan újra kellett gyártani az érméket, előállításuk pedig a névértéket jelentősen meghaladó költséggel jár, amit továbbnövelnek a kezelési, illetve szállítási költségek.A két pénzérme márciustól szűnik meg a fizetéseknél, az árakban azonban még nem. A kereskedők nem az egyes termékek árát, hanem a végösszeget kerekítik 5-re, vagy 0-ra, így az erős verseny miatt nem vagy csak nagyon minimális - egy-két tized pontos - inflációs hatással járhat az intézkedés.
Drága az előállításuk
Simor András ismertette: évente az 1 és a 2 forintosok előállítási költsége eléri az 1,5 milliárd forintot. Becslések szerint mintegy 1 milliárd 1 forintos és 900 millió 2 forintos van az állampolgároknál, számuk évente 70-80 millió darabbal nő, és mintegy négyötödük csapódik ki a forgalomból.
A két pénzérme bevonásának költsége mintegy 200 millió forintot tesz ki, tehát jelentősen elmarad a megtakarítás összegétől - hangsúlyozta.
A kerekítési kötelezettség csak a készpénzes fizetéseket érinti. Március elsejéig az 1 és a 2 forintosokból a kereskedők a vásárlásoknál címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni, a bankok, takarékpénztárak, biztosítók és a posta pénztárai esetében nincs mennyiségi korlát, de 100 darab fölött díjat számíthatnak fel a beváltásért.
A kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és a posta fiókjai márciustól legalább fél évig váltják a megszűnő két érmét, az MNB pénztárában pedig öt évig, 2013 március elsejéig lesznek beválthatóak.