-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Évente 3-4 milliárd Forintot spórolhat az állam az egyforintos megszüntetésével
Nemzetgazdasági szinten évi 3-4 milliárd forintos megtakarítás érhető el az 1 és 2 forintos pénzérmék bevonásával - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A két érme 2008. március 1-jei megszüntetését a jegybank elnöke vásárlóértékük csökkenésével, illetve azzal indokolta, hogy a vásárlásoknál egyre kevésbé használták, elvesztek, azaz "kicsapódtak a forgalomból". Ezért folyamatosan újra kellett gyártani az érméket, előállításuk pedig a névértéket jelentősen meghaladó költséggel jár, amit továbbnövelnek a kezelési, illetve szállítási költségek.
2007.10.02. 01:15 |
Nemzetgazdasági szinten évi 3-4 milliárd forintos megtakarítás érhető el az 1 és 2 forintos pénzérmék bevonásával - közölte Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke. A két érme 2008. március 1-jei megszüntetését a jegybank elnöke vásárlóértékük csökkenésével, illetve azzal indokolta, hogy a vásárlásoknál egyre kevésbé használták, elvesztek, azaz "kicsapódtak a forgalomból". Ezért folyamatosan újra kellett gyártani az érméket, előállításuk pedig a névértéket jelentősen meghaladó költséggel jár, amit továbbnövelnek a kezelési, illetve szállítási költségek.A két pénzérme márciustól szűnik meg a fizetéseknél, az árakban azonban még nem. A kereskedők nem az egyes termékek árát, hanem a végösszeget kerekítik 5-re, vagy 0-ra, így az erős verseny miatt nem vagy csak nagyon minimális - egy-két tized pontos - inflációs hatással járhat az intézkedés.
Drága az előállításuk
Simor András ismertette: évente az 1 és a 2 forintosok előállítási költsége eléri az 1,5 milliárd forintot. Becslések szerint mintegy 1 milliárd 1 forintos és 900 millió 2 forintos van az állampolgároknál, számuk évente 70-80 millió darabbal nő, és mintegy négyötödük csapódik ki a forgalomból.
A két pénzérme bevonásának költsége mintegy 200 millió forintot tesz ki, tehát jelentősen elmarad a megtakarítás összegétől - hangsúlyozta.
A kerekítési kötelezettség csak a készpénzes fizetéseket érinti. Március elsejéig az 1 és a 2 forintosokból a kereskedők a vásárlásoknál címletenként 50 darabot kötelesek elfogadni, a bankok, takarékpénztárak, biztosítók és a posta pénztárai esetében nincs mennyiségi korlát, de 100 darab fölött díjat számíthatnak fel a beváltásért.
A kereskedelmi bankok, takarékszövetkezetek és a posta fiókjai márciustól legalább fél évig váltják a megszűnő két érmét, az MNB pénztárában pedig öt évig, 2013 március elsejéig lesznek beválthatóak.
