Évente 28-30 ezer ember hal meg a dohányzás miatt Magyarországon

 A dohányzás előfordulási gyakorisága nem változott, a 2002-2005. évi adatokkal összehasonlítva a férfiak 43%, a nők 30%-a dohányos. Magyaroszágon évente 28-30 ezer ember hal meg a dohányzás káros szövődményei következtében. 2005 februárjában a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda megbízásából a Marketing Centrum 1200 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta meg, hogy milyenek dohányzási szokásaink.

 Magyaroszágon évente 28-30 ezer ember hal meg a dohányzás káros szövődményei következtében. 2005 februárjában a Népegészségügyi Kormánymegbízotti Iroda megbízásából a Marketing Centrum 1200 fős országos reprezentatív mintán vizsgálta meg, hogy milyenek dohányzási szokásaink, illetve mi lenne a lakossági fogadtatása a dohányzást korlátozó intézkedéseknek. E szerint a dohányzás előfordulási gyakorisága nem változott, a 2002-2005. évi adatokkal összehasonlítva a férfiak 43%, a nők 30%-a dohányos. A rendszeresen dohányzó férfiak, átlagosan napi egy doboz cigarettát szívnak, a nők 16 szálat. A magukat alkalmi dohányosnak valló férfiak 8, a nők napi 4 cigarettát szívnak el. A rendszeresen dohányzók 80%-a rágyújt közvetlenül étkezés után, 19%-a dohányzik étkezés előtt és 8%-a étkezés közben is. A dohányosok közel fele munkahelyén (ahol elvileg már ugye ki van!) illetve kávézóban is cigarettázik. Ehhez képest meglepő, hogy étteremben rendszeresen csak 29%-uk dohányzik.

 A megkérdezettek kétharmadát zavarja az étkezés közbeni dohányzás, a rendszeres cigarettázók megengedőbbek, mint a nemdohányzók, akiknek 78%-át zavarja a füst.

 Az emberek 70%-a teljesen kitiltaná a dohányzást az oktatási intézményekből, a legszigorúbbak e tekintetben a 60 évnél idősebbek. Az egészségügyi intézményekben a megkérdezettek kétharmada nem engedné meg a dohányzást, ebből a szempontból az idősek, a kistelepülésen lakók és a nemdohányzók a legradikálisabbak. Az emberek közel fele egyetért a vendéglátó-ipari egységek teljes füstmentessé tételével. Igaz az egészségügyi intézményekben és iskolákban a teljes dohányzási tilalom azonnali bevezetésével a megkérdezettek egyetértenek, addig úgy tűnik a cukrászdák és éttermek esetében ez egy sokkal lassabb folyamat lesz. Viszont érdekes az is, hogy az étterem tulajdonosok saját kezdeményezésükre indítottak vendégeik körében felmérést, hogy mit szólnának a helyiségek teljes füstmentességéhez. Habár még csak pár száz válasz született, úgy tűnik nem várható majd forgalom csökkenés, ha (dr. Kökény Mihály szerint) öt éven belül teljesen ki lehet tiltani az éttermekből a cigarettázást.

A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői

 A tüdőrákos esetek túlnyomó többségének - egyes tanulmányok szerint 90-95%-ának - a dohányzás az oka. A tüdőrák azonban nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelőcső, a hólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sőt a méhnyak rákos megbetegedései vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét.