Esküt tettek - Dancs Norbert lett a Székesfehérvári Járási Hivatal vezetője

 Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter december 17-én hétfőn ünnepélyes keretek között kinevezte a járási hivatalok vezetőit. Januártól vidéken 175 járási hivatal és a fővárosban 23 kerületi hivatal kezdi meg működését a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, hogy a megyei szintén alacsonyabb államigazgatási feladatokat ellássák. A járási hivatalvezetők hétfőn tették le az ünnepélyes esküt Budapesten, a Millenárison.
Fejér megyei járási hivatalvezetők névsora a cikkben található!
2012.12.17. 16:09 |
 Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter december 17-én hétfőn ünnepélyes keretek között kinevezte a járási hivatalok vezetőit. Januártól vidéken 175 járási hivatal és a fővárosban 23 kerületi hivatal kezdi meg működését a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti egységeiként, hogy a megyei szintén alacsonyabb államigazgatási feladatokat ellássák. A járási hivatalvezetők hétfőn tették le az ünnepélyes esküt Budapesten, a Millenárison.
 
A járási hivatalvezetők Fejér megyében
Bicskei - dr. Petrin László
Dunaújvárosi - Dr. Kovács Péter
Enyingi - Zámbó Tiborné
Gárdonyi - Sági Tibor László
Martonvásári - Dr. Koltai Gábor
Móri - Dr. Tanárki Gábor
Polgárdi - Dr. Csiák Henriett
Sárbogárdi - Simon János
Székesfehérvári - Dancs Norbert

A járás hivatal vezetőket a megyei és fővárosi kormánymegbízottak javaslatára a közigazgatási és igazságügyi miniszter nevezi ki határozatlan időre. A járási hivatalvezetők feladata az lesz, hogy a jogszabályokban és belső szabályzatokban a hatáskörükbe utalt feladatokat ellássák, biztosítsák a járási törzshivatal és szakigazgatási szervek feladatellátását, a hivatal működésének üzemeltetetést, s ők gyakorolják a munkáltatói jogokat a járási hivatal és szakigazgatási szerveinek kormánytisztviselői felett.
A hivatalvezetők kiválasztásánál a cél az volt, hogy szakmailag felkészült, közigazgatásban jártas vezetők kerüljenek a hivatalok élére. Kinevezésük feltétele a felsőfokú végzettség és legalább 5 év közigazgatási gyakorlat, amelybe beleszámít az országgyűlési képviselői tevékenység és a polgármesteri tisztség betöltése is.
 
A kinevezett járási hivatalvezetők átlagosan 12 éves közigazgatási gyakorlattal rendelkeznek. Közel kétharmaduk jogász végzettségű, s több mint 60-an a jegyzői munkát cserélik fel a járási hivatal vezetésére. A most kinevezett vezetők 52%-a nő.
 
Hét közülük jelenleg országgyűlési képviselő, ők a következő választásig megtarthatják mandátumukat, azt követően a két tisztség összeférhetetlen. Tizenegyen polgármesterek, ők a törvény értelmében - lemondanak polgármesteri tisztségükről.
 
Mint ismert, a járások kialakításáról tavaly szeptemberben döntött a kormány, a közigazgatás átfogó, a közjót szolgáló átalakításának, a Jó Állam kialakításának egyik fontos állomásaként. A cél az volt, hogy olyan modern kori járások jöjjenek létre, melyek hozzájárulnak a mai közigazgatásnál alacsonyabb társadalmi költséggel, hatékonyabban és ügyfélközpontúan működő területi közigazgatás létrejöttéhez.
 
A járások kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg.
 
A januárban induló járási hivatalok elsősorban okmányirodai feladatokat, a gyermekvédelmi és gyámügyeket, valamint egyes szociális, környezetvédelmi, természetvédelmi igazgatási ügyek intézését veszik át a településektől. Jövő évtől a járási hivatalokon belül szakigazgatási szervként fog működni a járási gyámhivatal, a járási állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatal, a járási földhivatal, a járási munkaügyi kirendeltség.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.