Erzsébet napja van - Árpád-házi Szent Erzsébetet ünnepeljük november 19-én

Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Szent Erzsébet, II. András gyermeke.
2025.11.19. 07:00 |
Erzsébet napja van - Árpád-házi Szent Erzsébetet ünnepeljük november 19-én

Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények segítőjeként ismerik: első gyerekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.

A legismertebb nevéhez fűződő csoda, talán az, amikor Erzsébet szokása szerint egy kosárnyi kenyeret vitt a szegényeknek és találkozott apósával, aki pazarlásnak tartotta az adakozást. Amikor Erzsébet megmutatta neki a kosarat, a kenyér rózsává változott. 

Árpád-házi Szent Erzsébet életének főbb pillanatai:

1. II. András magyar király és Gertrúd királyné gyermeke 1207. július 9-én látta meg a napvilágot. Születését Clinsor, a híres erdélyi mágus egy Németországban zajló dalnokversenyen megjósolta, mondván: „Tudjátok meg, ezen az éjszakán születik meg a magyarok királyának lánya, Erzsébet, aki szent lesz, a szolgáló szeretet csodája.”

2. A királylány életének első négy évét a királyi udvarban töltötte: megtanult lovagolni, játszott a rózsalugasban, csilingelő nevetése hol itt, hol ott csendült fel a palotában. Menten jókedvre derült, aki csak meghallotta.

3. Négyéves volt, amikor szülei eljegyezték a tizenegy éves Lajossal, Türingia leendő grófjával.

4. A kis menyasszony elbúcsúzott szüleitől, és fényes kísérettel, gazdag hozománnyal indult el új lakhelyére, Türingiába, Wartburg várába.

5. Erzsébet már kora gyermeksége óta együttérzéssel viseltetett a szegények, betegek és elesettek iránt. A magával hozott gazdag hozományból adott minden rászorulónak.

6. A türingiai vár raktárait is megnyittatta. Az onnan szerzett lisztből cipókat süttetett, és kötényébe rejtve titokban hordta ki a rászorulóknak.

7. Zsófia grófné egy napon a várkapu előtt megállította, és megkérdezte tőle, hogy mit rejteget a köténye alatt. Erzsébet Istenhez fohászkodott, majd szétnyitotta a kötényét. Rózsák hulltak ki belőle.

8. Tizennégy éves volt, amikor Lajossal megtartották a fényes esküvőt Wartburg várában. A vár előtt a koldusok is örvendeztek. Csak Zsófia grófné nem örült.

9. Hat év boldog házasság után Lajos meghalt. Zsófia grófné elkergette a várból három gyermekével együtt.

10. Erzsébet kórházat épített, ahol befogadta a vándorokat, a zarándokokat, a betegeket ő maga ápolta.

11. Halála után három évvel, pünkösdkor IX. Gergely pápa szentté avatta.

Árpád-házi Szent Erzsébet nevéhez fűződik az a történet is, amikor 1225-ben Türingiában éhínség tört ki. Erzsébet, aki férje helyett kormányzott megszánta a sok éhezőt és a vár alatt kórházat építtetett, ahol naponta száz rászorulóról gondoskodtak, de kinyittatta Wartburg várának raktárait, kamráit és maga is osztotta a kenyeret.

Udvara felháborodottan fordult a hazatérő Lajoshoz, mire az őrgrőf e szavakkal vette védelmébe feleségét: „Hagyjátok csak, hogy megtegye, amit Istenért tenni akar és legyen elég nekünk, ha Wartburg és Neunburg várát nem adja el!”

Kultúra

  1. A jáki templomok és temetőik

    A Szent Istváni állam- és egyházszervezés eredményeképp országosan kiépült a plébániatemplomok hálózata, és a keresztény magyar királyság alattvalóinak testét a templomok mellett kijelölt megszentelt föld fogadta be. dr. Pap Ildikó Katalin régész a Magyarságkutató Intézet tudományos munkatársának előadása bemutatja a középkori templom körüli temetők jellemzőit, a temetkezési szokásokat és ezek gondolati hátterét, valamint Ják példáján keresztül szemlélteti a sírokból előkerülő leletanyag korszakonként változó sokszínűségét.

    2026.08.17.
  2. Hűség és árulás

    A magyar történelem igencsak mozgalmas időszakába pillanthatnak be a Hűség és árulás – epizódok Nagy Lajos király életéből című előadás nézői. A Székesfehérvári Királyi Napok keretében augusztus 17-én és 18-án a Bartók Béla téren, a Vörösmarty Színház előadásában látható történelmi játék főszereplői az Anjou-dinasztia kiemelkedő magyar királyai.

    2026.08.17.
  3. Táncosok a Városházán

    Dalra fakadt és táncra perdült a Városháza Díszterme. Itt fogadta Székesfehérvár polgármestere a Királyi Napok Nemzetközi Néptáncfesztiválra érkezett csoportokat.

    2026.08.14.
  4. Bejelentették a díjazottat

    Sajtótájékoztató keretében jelentették be az idei Szent István Emlékérem és Díj idei várományosát a Püspöki Palotában. A díjazás ezúttal Écsy Gáborhoz kerül, akit immár 41 éve szenteltek pappá Esztergomban.

    2026.08.14.