-
Szent Erzsébet napja
Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét 1670-ben vették föl a római naptárba temetésének napjára, november 19-ére. Az 1969-es naptárreform alkalmával ünnepét visszatették november 17-ére, halálának napjára, Magyarországon azonban maradt az eredeti napon. Szent Erzsébet, II. András gyermeke.
2026.11.19. -
Adventi hangverseny
Immár 32. alkalommal rendezi meg adventi hangversenyét a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar és vendégei. A koncertet 2026. november 27-én, pénteken 19 órakor tartják a Szent István-székesegyházban, ahol bárki meghallgathatja az ünnepi műsort.
2026.11.19. -
Bélyegkiállítás a Talentumban
Folytatta misszióját a Székesfehérvári Bélyeggyűjtő Kör. Ezúttal a Talentum Református Iskolában ismertették meg a gyerekekkel a különleges gyűjteményüket.
2026.11.18. -
Csont és bőr, szaru és szőr
Csont és bőr, szaru és szőr címmel nyílt meg az Aranybulla Könyvtár legújabb kiállítása. A tárlaton szebbnél-szebb bőrből készült alkotásokat tekinthetnek meg az érdeklődők.
2026.11.18.
Erzsébet napja van - Árpád-házi Szent Erzsébetet ünnepeljük november 19-én
Árpád-házi Szent Erzsébetet a szegények segítőjeként ismerik: első gyerekének születése után menedékhelyet alapított árva gyerekek részére, második gyermeke születése után hálából 28 ágyas kórházat alapított, ahol maga is segített a betegápolásban.
A legismertebb nevéhez fűződő csoda, talán az, amikor Erzsébet szokása szerint egy kosárnyi kenyeret vitt a szegényeknek és találkozott apósával, aki pazarlásnak tartotta az adakozást. Amikor Erzsébet megmutatta neki a kosarat, a kenyér rózsává változott.
Árpád-házi Szent Erzsébet életének főbb pillanatai:
1. II. András magyar király és Gertrúd királyné gyermeke 1207. július 9-én látta meg a napvilágot. Születését Clinsor, a híres erdélyi mágus egy Németországban zajló dalnokversenyen megjósolta, mondván: „Tudjátok meg, ezen az éjszakán születik meg a magyarok királyának lánya, Erzsébet, aki szent lesz, a szolgáló szeretet csodája.”
2. A királylány életének első négy évét a királyi udvarban töltötte: megtanult lovagolni, játszott a rózsalugasban, csilingelő nevetése hol itt, hol ott csendült fel a palotában. Menten jókedvre derült, aki csak meghallotta.
3. Négyéves volt, amikor szülei eljegyezték a tizenegy éves Lajossal, Türingia leendő grófjával.
4. A kis menyasszony elbúcsúzott szüleitől, és fényes kísérettel, gazdag hozománnyal indult el új lakhelyére, Türingiába, Wartburg várába.
5. Erzsébet már kora gyermeksége óta együttérzéssel viseltetett a szegények, betegek és elesettek iránt. A magával hozott gazdag hozományból adott minden rászorulónak.
6. A türingiai vár raktárait is megnyittatta. Az onnan szerzett lisztből cipókat süttetett, és kötényébe rejtve titokban hordta ki a rászorulóknak.
7. Zsófia grófné egy napon a várkapu előtt megállította, és megkérdezte tőle, hogy mit rejteget a köténye alatt. Erzsébet Istenhez fohászkodott, majd szétnyitotta a kötényét. Rózsák hulltak ki belőle.
8. Tizennégy éves volt, amikor Lajossal megtartották a fényes esküvőt Wartburg várában. A vár előtt a koldusok is örvendeztek. Csak Zsófia grófné nem örült.
9. Hat év boldog házasság után Lajos meghalt. Zsófia grófné elkergette a várból három gyermekével együtt.
10. Erzsébet kórházat épített, ahol befogadta a vándorokat, a zarándokokat, a betegeket ő maga ápolta.
11. Halála után három évvel, pünkösdkor IX. Gergely pápa szentté avatta.
Árpád-házi Szent Erzsébet nevéhez fűződik az a történet is, amikor 1225-ben Türingiában éhínség tört ki. Erzsébet, aki férje helyett kormányzott megszánta a sok éhezőt és a vár alatt kórházat építtetett, ahol naponta száz rászorulóról gondoskodtak, de kinyittatta Wartburg várának raktárait, kamráit és maga is osztotta a kenyeret.
Udvara felháborodottan fordult a hazatérő Lajoshoz, mire az őrgrőf e szavakkal vette védelmébe feleségét: „Hagyjátok csak, hogy megtegye, amit Istenért tenni akar és legyen elég nekünk, ha Wartburg és Neunburg várát nem adja el!”