A jövőben csak azok szavazhatnak az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti választásokon, akik előzetesen kérik felvételüket a névjegyzékbe. Az eljárási törvény módosítja a székesfehérvári választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezéseket is, a kormánypárti előterjesztők közlése szerint technikai pontosítást hajtottak végre.
A parlament hétfőn név szerinti szavazással - 251 képviselő egyetértésével, 91 ellenszavazat és egy tartózkodás mellett - fogadta el a kormánypártok által kezdeményezett új választási eljárási törvényt, amely a korábban már az alkotmányba emelt előzetes regisztráció részletes szabályait tartalmazza. A feliratkozás a következő ciklus összes választására érvényes lesz. A regisztrációs időszak a szavazást megelőző 15. napon lezárul, majd a voksolás után újrakezdődik.
A Magyarországon élők az internetes ügyfélkapun, illetve munkanapokon a jegyzőnél személyesen kezdeményezhetik felvételüket a névjegyzékbe, míg a mozgáskorlátozottak és az elítéltek kérhetik, hogy a települési jegyző keresse fel őket, biztosítva számukra a feliratkozás lehetőségét. A határon túli magyar állampolgárok levélben vagy az interneten regisztrálhatnak a választásokra.
A parlament alkotmányügyi bizottsága korábban azt kezdeményezte, hogy a települési jegyzők 2013. szeptember 1. és december 31. között minden választópolgárhoz menjenek el és tájékoztassák őket a választójog gyakorlásának feltételeiről. Ezt azonban a zárószavazás előtt a Miniszterelnökséget vezető Lázár János javaslatára törölték az előterjesztésből. A jogszabály így mindössze azt köti ki, hogy a választókat a Nemzeti Választási Iroda tájékoztatja a névjegyzékbevétel módjáról. A tájékoztatás időpontját és módját miniszteri rendelet határozhatja meg.
A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, annak kitűzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.
Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik. Az egyéni jelölteknek ehelyett ötszáz aláírást kell összegyűjteniük az induláshoz. Egy választópolgár több jelöltet is ajánlhat, ajánlás olyan választópolgároktól is kérhető, akik nem regisztráltak. Ezért - szintén Lázár János javaslatára - az EP-választásokon a listaállításhoz továbbra is húszezer ajánlás lesz szükséges a tervezett ötezer helyett. A törvény értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. A korábbi tervekkel szemben az ajánlóíven mégsem kell bejelenteni az aláírások gyűjtésében részt vevők nevét és lakcímét.
A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet.
Parlamenti választáson pártok és az országos nemzetiségi önkormányzatok, az EP-választáson csak pártok, az önkormányzati választáson pedig pártok és - a szakszervezetek kivételével - egyesületek lehetnek jelölő szervezetek. A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök.
A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Országos népszavazás nem rendezhető a parlamenti, illetve az önkormányzati választás napján. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni.
A szavazóköröket úgy alakítják ki, hogy a hozzájuk tartozó választópolgárok száma ne legyen több ezerötszáznál. Továbbra is minden településen lennie kell legalább egy szavazókörnek. Szavazni, ahogy eddig, 6 órától 19 óráig lehet. Az este hétkor sorban állók még leadhatják szavazatukat. A választók döntése lesz, hogy a szavazólapot borítékba helyezik-e, vagyis nem csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek.
A magyarországi lakcímmel rendelkezőknek fennmarad a lehetőség, hogy ha külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is szavazhatnak. A határon túl élő magyar állampolgárok levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. Emellett leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.
Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.
Megújulnak a központi választási szervek is: a Nemzeti Választási Bizottságnak hét, a parlamentben kilenc évre megválasztott tagja lesz, és a testület kiegészül a parlamenti frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal. A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Iroda felel. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre.
Az eljárási törvény módosítja a pécsi, kecskeméti, miskolci, szegedi, székesfehérvári, győri és debreceni választókörzetek határaira vonatkozó rendelkezéseket is, a kormánypárti előterjesztők közlése szerint technikai pontosítást hajtottak végre.