-
Ültess fát Fehérváron
A Virágos Székesfehérvár pályázat mintájára LOMBKoronás Székesfehérvár névvel idén is meghirdeti faültetési pályázatát a Városgondnokság. Június 10-től lehetőség van pályázni egy-egy konténeres facsemetére, melyet a földben és föld fölött futó közművek miatt a Városgondnoksággal egyeztetve lehet majd elültetni és gondozni, kizárólag fehérvári közterületen.
2026.06.17. -
Ajándék a szociális intézménynek
Az Aranyalma Integrált Szociális Intézmény bicskei otthonában lakók ki- és bejutását is megkönnyíti az a most átadott elektromos kapu, amelyet nemrég készült el a Fehérvár Travel Alapítvány támogatásával.
2026.06.16. -
Vágni vagy nem vágni?
Most bárki szavazhat arról, hogy milyen módon nyírja, vagy ne nyírja a közterületeken a füvet a Városgondnokság. A közösségi oldalakon évek óta változatos és széttartó észrevételek érkeznek ezzel kapcsolatban.
2026.06.16. -
A jövő útja
Gyermekek és szüleik voltak a vendégek a Mathias Corvinus Collegiumban. A találkozón játékok és a jövő képzési lehetőségeinek megismerése szerepelt a fókuszban.
2026.06.15.
Elszakított települések utcanevei Fehérváron a TRIANON 100 sorozatban
A Szent István Király Múzeum Trianon-emlékoldalán jelent meg Demeter Zsófia történész írása A nagy háború és a trianoni béke székesfehérvári következményei címmel. A cikk azokat a történelmi tényeket járja körül, hogyan kapták a külvárosi utcák a békediktátummal elszakított országrészek településneveit.
Az I. világháború veszteségeit és következményeit a népesség, az iparosítás, a stratégiai szerep, az infrastrukturális beruházások, a segélyek és hitelek tekintetében foglalja össze az írás, kitérve a trianoni katasztrófára és a veszteségekre való emlékezésre, ami az egész korszakot áthatotta. Az 1929. március 1-jei közgyűlésnek a névadásra vonatkozó határozatáról ezt emeli ki: „Az Öreghegy, a Ráchegy és a Maroshegy utcáit az elszakított országrészek településeiről nevezték el, Szárazrét és Feketehegy utcáit folyókról, a Vágóhídi-dűlő utcáit hegyekről, az Almássy-telep utcáit a magyar vezérekről, a búrtelepi utcákat a magyar történelem neves személyeiről, a Ráctemető mögötti utcákat pedig Szent Gellért, Szent Asztrik és Szent Mór püspökről.”