A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia a szakma számára kiemelkedően fontos, régóta várt iránymutató dokumentum, amely a turizmus és a vele összefüggő más szakmai területek turizmussal kapcsolatos problémáit vázolja fel, és hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait. A stratégia a 2005-2013 közötti időszakra vonatkozik, így alapjául szolgálhat a 2007-13 közötti időszakra vonatkozó 2. Nemzeti Fejlesztési Terv turisztikával kapcsolatos részeinek is.
A Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia a szakma számára kiemelkedően fontos, régóta várt iránymutató dokumentum, amely a turizmus és a vele összefüggő más szakmai területek turizmussal kapcsolatos problémáit vázolja fel, és hosszabb távra, kormányzati ciklusokat átívelően jelöli ki az ágazat fejlesztési irányait.
Az ezredforduló éveitől kezdve megvalósuló látványos és eredményes turisztikai fejlesztések ellenére eddig ilyen jellegű szakmai dokumentum nem létezett, holott a megfelelő vezérfonal és iránymutatás hiányában megvalósuló fejlesztések nem minden esetben erősítik egymást. Hazánk Európai Uniós csatlakozását követően, a lehetőségek bővülése és a turizmus területén világszerte élesedő versenyhelyzet egyaránt a hazai turisztikai ágazat fejlesztésének jövőjét felvázoló stratégia elkészítését igényelte.
Az új évezred elejére ugyanis megkopott hazánk korábbi - a legkeletibb nyugati, illetve a legnyugatibb keleti ország státuszából eredő - vonzereje, s amelyben két világrendszer polgárainak találkozóhelyéül szolgált a Balaton. Mára új utakat jár a világ, a magyar turizmusban tevékenykedőknek is új kérdéseket kell megválaszolni, s mindezt úgy, hogy nyertesei lehessenek a változásoknak.
A Kormány által szeptember 28-án elfogadott Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia (NTS) a harmadik évezred kihívásainak megfelelő turizmusfejlesztés vezérfonala, amelynek középpontjában az életminőség javítása áll. Ennek a szemléletnek megfelelően a turizmusfejlesztésnek egyaránt hozzá kell járulnia az ország lakói, a turizmusban tevékenykedők, valamint a hozzánk látogatók életminőségének javításához. Ha az emberek életminősége a turizmus fejlesztésének köszönhetően javul, ez hozzájárul ahhoz, hogy egyre többen vehessenek részt ebben az iparágban és részesüljenek a pozitív következményekben. Így a kör bezárul, a turizmus önmagát erősítő, fenntartható fejlődési pályára kerül.
A stratégia a 2005-2013 közötti időszakra vonatkozik, így alapjául szolgálhat a 2007-13 közötti időszakra vonatkozó 2. Nemzeti Fejlesztési Terv turisztikával kapcsolatos részeinek. Bár nemzeti szintű kiemelt témákban továbbra is központi döntés születik majd, a fentiek elősegítése érdekében az NTS mégis az Európai Unió irányelvei - a társfinanszírozás és a decentralizáció - jegyében született,
Az NTS létrejöttének körülményei garantálják, hogy a turisztikai szektor több ágazatot is érintő, hosszú távú fejlesztése a szakma által is támogatott irányvonalak és célkitűzések mentén valósulhat meg. A dokumentumot a Magyar Turisztikai Hivatal (MTH) vezetői és az Országos Idegenforgalmi Bizottság irányítása mellett az MTH és a Magyar Turizmus Rt. munkatársaiból álló nyolcfős munkacsoport készítette.
A stratégia helyzetelemzés elsődleges forrásául ismert turisztikai szakemberekkel készült interjúk szolgáltak. Az így készült összeállítás vitaanyagát 2004 nyarán széleskörű társadalmi egyeztetésre bocsátották, melynek során a szakmai rendezvényeken kapott javaslatokon túl több mint száz észrevétel érkezett a szakmai szervezetektől. Ezzel párhuzamosan megtárgyalta és jóváhagyta a stratégiát az Országgyűlés Idegenforgalmi Bizottsága, a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Tárcaközi Bizottság, az Országos Területfejlesztési Tanács, valamint a Versenyképességi Tanács is.
A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia öt pillérre épül. Az első pillér a versenyképesség és a fenntartható fejlesztés, vagyis a dokumentum a vezetés-szervezési kérdések mellett a turizmus nem gazdasági hatásainak optimalizálására is törekszik. A második pillér a kínálat és a promóció. Lényege, hogy az országra jellemző és a legjobb adottságokkal rendelkező turisztikai termékeket kiemelten kezeli. A stratégia bevezeti az egymáshoz kapcsolódó, együttesen megjelenített kínálattal rendelkező - földrajzi alapon meghatározott - turisztikai célterületek (desztinációk) lehatárolását, amelyen keresztül az adott terület turizmussal összefüggő fejlesztési és marketing feladatai egységesen kezelhetővé váljanak. A harmadik és negyedik pillér az infrastruktúra és a humán erőforrás fejlesztésével foglalkozik, tehát a turisták komfort- és a munkavállalók biztonságérzetét hivatott biztosítani. Az ötödik pillér az irányítás és fejlesztés intézményrendszerével foglalkozik, gerincét a desztinációmenedzsment rendszer bevezetése és az ehhez szükséges szervezeteknek a feladatok elvégzésére való alkalmassá tétele alkotja - nemzeti, regionális és helyi szinten.
A stratégia elsősorban a magántőkére és az uniós forrásokra (illetve az ehhez kapcsolódó hazai társfinanszírozásra) épít, ezek teszik ki a tervezett források több mint 80 százalékát. A stratégia megvalósításának felügyeletét az NTS Monitoring Bizottság végzi. A bizottság elnöke a Magyar Turisztikai Hivatal vezetője, az operatív feladatokat pedig az MTH-n belül működő Stratégiai Munkacsoport (az NTS készítője) látja el.