-
Nemzeti Gyásznap
Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.
2026.10.06. -
Változik a menetrend
Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.
2026.10.03. -
Mikor lesz az őszi szünet?
Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.
2026.09.01. -
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15.
Elkeserítő a rák-statisztika Magyarországon
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben a daganatos megbetegedések miatti halálozás aránya a XX. század második felében. Erről a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beszélt a témában rendezett konferencia megnyitóján. Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat. A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.
2006.11.22. 09:11 |
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben a daganatos megbetegedések miatti halálozás aránya a XX. század második felében. Erről a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beszélt a témában rendezett konferencia megnyitóján.
Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat. A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy tavaly létrejött az Európai Rákellenes Tömörülés, amelynek idén decemberre kell kidolgoznia a minimális elvárásokat a tumordiagnosztika és terápia területén.
Adány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának igazgatója elmondta, hogy a magyar halálozási statisztikában nem a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a daganatok kerültek az első helyre. Különösen igaz ez a nők esetében, akiknél a tumorok a halálozás 42 százalékát adják, míg a szív- és érrendszeri betegségek 28 százalékot tesznek ki. Adány Róza felhívta a figyelmet a térségi egyenlőtlenségekre és a roma lakosság egészségi állapotára. A roma férfiak 70 százaléka dohányzik, és alig vesz részt a fogászati szűréseken.
Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat. A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy tavaly létrejött az Európai Rákellenes Tömörülés, amelynek idén decemberre kell kidolgoznia a minimális elvárásokat a tumordiagnosztika és terápia területén.
Adány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának igazgatója elmondta, hogy a magyar halálozási statisztikában nem a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a daganatok kerültek az első helyre. Különösen igaz ez a nők esetében, akiknél a tumorok a halálozás 42 százalékát adják, míg a szív- és érrendszeri betegségek 28 százalékot tesznek ki. Adány Róza felhívta a figyelmet a térségi egyenlőtlenségekre és a roma lakosság egészségi állapotára. A roma férfiak 70 százaléka dohányzik, és alig vesz részt a fogászati szűréseken.
