-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Elkeserítő a rák-statisztika Magyarországon
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben a daganatos megbetegedések miatti halálozás aránya a XX. század második felében. Erről a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beszélt a témában rendezett konferencia megnyitóján. Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat. A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.
2006.11.22. 09:11 |
Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a világon Magyarországon növekedett a legnagyobb mértékben a daganatos megbetegedések miatti halálozás aránya a XX. század második felében. Erről a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára beszélt a témában rendezett konferencia megnyitóján.
Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat. A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy tavaly létrejött az Európai Rákellenes Tömörülés, amelynek idén decemberre kell kidolgoznia a minimális elvárásokat a tumordiagnosztika és terápia területén.
Adány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának igazgatója elmondta, hogy a magyar halálozási statisztikában nem a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a daganatok kerültek az első helyre. Különösen igaz ez a nők esetében, akiknél a tumorok a halálozás 42 százalékát adják, míg a szív- és érrendszeri betegségek 28 százalékot tesznek ki. Adány Róza felhívta a figyelmet a térségi egyenlőtlenségekre és a roma lakosság egészségi állapotára. A roma férfiak 70 százaléka dohányzik, és alig vesz részt a fogászati szűréseken.
Meskó Attila hangsúlyozta: a XXI. században a halálozási arány csökkentése lesz a fő feladat. A szakember szólt arról is, hogy 1920-ban Magyarországon 5400-an haltak meg daganatos megbetegedésben, 1941-ben már több mint 10 ezer, míg 2004-ben 33 ezer halálesetet regisztráltak.
Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója arról beszélt, hogy tavaly létrejött az Európai Rákellenes Tömörülés, amelynek idén decemberre kell kidolgoznia a minimális elvárásokat a tumordiagnosztika és terápia területén.
Adány Róza, a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskolájának igazgatója elmondta, hogy a magyar halálozási statisztikában nem a szív- és érrendszeri betegségek, hanem a daganatok kerültek az első helyre. Különösen igaz ez a nők esetében, akiknél a tumorok a halálozás 42 százalékát adják, míg a szív- és érrendszeri betegségek 28 százalékot tesznek ki. Adány Róza felhívta a figyelmet a térségi egyenlőtlenségekre és a roma lakosság egészségi állapotára. A roma férfiak 70 százaléka dohányzik, és alig vesz részt a fogászati szűréseken.