Elképzelhető, hogy Sarki fény lesz hétfőn este

 A 720-as számú óriás napfoltcsoport felett két komoly kitörés történt január 15-én, amelyek anyaga jelenleg érkezik meg a Föld térségébe. Alig 48 óra alatt a Földnél ötször nagyobb átmérőjű napfoltcsoport fejlődött ki központi csillagunkon.

 A 720-as számmal jelzett napfoltcsoport jelenleg is folyamatosan nő, és január 15-én már két komolyabb anyagkitörés is lezajlott felette, amelyek koronakitörésben folytatódva jelentős mennyiségű napanyagot zúdítottak bolygónk felé. Az első kitörés hazai idő szerint a reggeli órákban, míg a nagyobb, második késő este következett be 15-én.

 A napanyag körülbelül 30 óra alatt érheti elbolygónkat, amelynek nyomán mágneses viharok és sarki fény aktivitás is várható. Sarki fényre a második kitörés hatására van nagyobb esélyünk, így mi valószínűleg nem vasárnap éjjel, hanem - szerencsés esetben - hétfőn este pillanthatjuk meg a csodálatos jelenséget.

 Bolygónkat a káros sugárzások és a napszél ellen légköri pajzsok (pl. ózonréteg) és mágneses mező védi. A napszél száguldó részecskéitől az utóbbi véd meg bennünket. A töltött részecskéket az erővonalak mentén kitéríti, így azok elkerülik a földfelszínt. A napszél részecskéi a pólusok felett férkőznek hozzánk legközelebb, itt ugyanis ún. hasadékok találhatók a mágneses mezőben. Ezek mentén a részecskék behatolnak a Föld légkörébe, és gerjesztik az ott lévő atomokat és molekulákat. Ez a folyamat okozza a sarki fény jelenségét (az északi félgömbön: északi fény, aurora borealis).

 Napkitörések alkalmával a Napból kidobódott protonok és elektronok száma nagymértékben megnövekszik. Ezt úgy is fogalmazhatjuk, hogy a napszél hevessége fokozódik, aminek több földi hatása is van.

 Mágneses viharok keletkeznek a Föld légkörében, amelyek károsan érintik a számítógéphálózatok és távközlési rendszerek működését. Zavarok jönnek létre a rövidhullámú rádióösszeköttetésekben és az időjárás is változékonyabbra fordulhat.