Elfogadták a körbetartozás mérséklésére vonatkozó törvényt

A parlament hétfőn elfogadta a vállalkozói körbetartozások mérséklését célzó törvényt, ami a megrendelőnek 30 napot ad a fizetés teljesítésére, a vállalkozónak pedig zálogjogot biztosít a megrendelő tulajdonában lévő, de a vállalkozó által épített ingatlanon.

Az új törvény a csőd-, valamint a közbeszerzési törvényeket, továbbá a polgári törvénykönyvet (Ptk.) módosítja. A szöveg a csődtörvényben megtartja azt a szabályt, hogy a hitelezőnek mindenekelőtt fel kell szólítania az adóst a teljesítésre. Új szabály viszont, hogy a fizetésképtelenséget a bíróság akkor állapítja meg, ha a felszólítást követő 8 napon belül az adós nem vitatta a követelést. Amennyiben 8 napon belül nem is reagált az adós a felszólításra, akkor a fizetésképtelenségét vélelmeznie kell a bíróságnak.

A megkötött szerződés lényeges pontjait az ajánlatkérőnek közzé kell tennie a saját honlapján (feltéve, hogy van neki), az üzleti titkok azonban nem hozhatóak nyilvánosságra. Amennyiben a vállalkozó teljesít, ettől számítva 15 napon belül el kell kezdeni az átadás-átvételi eljárást. Az építési beruházásoknál 15 nap elteltével a teljesítésigazolást akkor is ki kell adni, ha a megrendelő késlekedik az átvétellel. A kifizetés határideje a teljesítéstől számított 30 nap (uniós forrásból származó beszerzésnél 60 nap). A megrendelő és a vállalkozó azonban halasztott vagy részletfizetésben is megállapodhat (amennyiben azt nem tiltja törvény).

Ha ezek a határidők lejártak, akkor az ajánlattevő vállalkozó azonnali fizetési megbízást nyújthat be az ajánlatkérő bankszámlája terhére. A módosított közbeszerzési törvény kimondja, hogy a közbeszerzési szerződés semmis, ha kizárja, vagy korlátozza az ajánlatkérő - mint erősebb fél - felelősségét. Például ha kizárja az ajánlatkérő szerződésszegésért fennálló, vagy a késedelmi kamatra vonatkozó felelősségét. Amennyiben a közbeszerzésen elnyert munka fővállalkozója nem fizette ki a szerződésben foglaltak szerint alvállalkozóját, arról 5 napon belül tájékoztatnia kell az ajánlatkérőt.

Ha ezt elmulasztja, az alvállalkozó jogosult az ajánlatkérőhöz fordulni, aki ezt a tényt - a tartozás összegével együtt - a honlapján (ha van neki) közzé teszi. A polgári törvénykönyv (Ptk.) úgy módosul, hogy az építési szerződéseknél a vállalkozónak automatikusan zálogjoga keletkezik - a díja erejéig - a megrendelő olyan ingatlanán, amelyen a vállalkozó munkát végez. A jelzálogot azonban a vállalkozónak be kell jegyeztetnie az ingatlan-nyilvántartásba. Az új törvény a Magyar Közlönyben való kihirdetést követő 8. napon lép hatályba. Szakértői becslések szerint a körbetartozás nagysága a magyar gazdaságban 200 milliárd forintra tehető. Ennek csaknem fele az építőiparban halmozódott fel.