-
Negyvenezer befejezett ügy
Megközelítette a 40 ezret a befejezett bírósági ügyek száma 2023-ban a Székesfehérvári Törvényszéken és Fejér vármegye járásbíróságain. A Székesfehérvári Törvényszéken 84 bíró és 244 igazságügyi alkalmazott dolgozik. Kedden tartotta hagyományos évértékelő összbírói értekezletét a Törvényszék.
2024.04.23. -
Általános iskolai beiratkozás
Április 18-án és 19-én (csütörtökön és pénteken) kell beiratkozniuk az általános iskolába azoknak a tanköteles diákoknak, akik szeptemberben kezdik az első osztályt.
2024.04.17. -
Április 1-től lehet napi e-matricát vásárolni - előre is megvehető
2024. április 1-től bevezetésre kerül a napi e-matrica Magyarországon. Az úthasználati jogosultság egy, a vásárló által megjelölt naptári napra lesz érvényes, és a teljes hazai díjköteles úthálózaton használható lesz. Motorokra - a heti (10 napos) és havi e-matricákhoz hasonlóan - kedvezményes áron lehet majd megvásárolni a napi autópálya-matricát.
2024.03.29. -
Nemzetközi konferencia a kastélyban
Az idei év a légierőről szól a Magyar Honvédségnél - jelentette ki a honvédelmi miniszter pénteken, a Fejér vármegyei Fehérvárcsurgón rendezett nemzetközi konferencián. A kétnapos konferenciát a Károlyi József Alapítvány szervezte a francia, a svájci és a holland nagykövetség, az Olasz Kulturális Intézet, az Osztrák Kultúrfórum, a Magyar-Német Intézet, a Mathias Corvinus Collegium Budapest, valamint a Hanns Seidel Alapítvány és a Konrad Adenauer Alapítvány támogatásával.
2024.03.22.
Elfogadta az Országgyűlés a felsőoktatási törvényt
A honatyák 195 igen és 132 nem szavazattal elfogadták hétfőn a felsőoktatási törvényt. Az uniós előírásoknak is megfelelő törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét. Átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változtatásokat. A törvény alanyi jogon járó, államilag finanszírozott diplomát biztosít, 12 félév ingyenes képzéssel. Az új jogszabály rögzíti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, és nagyobb döntési szabadságot ad gazdasági és stratégiai kérdésekben is.
2005.05.24. 07:04 |
A honatyák 195 igen és 132 nem szavazattal elfogadták hétfőn a felsőoktatási törvényt. Az uniós előírásoknak is megfelelő törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét.
A törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változtatásokat. A szaktárca a törvény céljaként határozta meg a minőségi tudás, a mobilitás és esélyegyenlőség biztosítását a képzésben, a felelős értelmiségi képzését, az európai színvonalú kutatói és oktatói munka lehetővé tételét és a színvonalas infrastruktúrát a hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. A törvény sarkalatos pontja a képzési szerkezet átalakítása a bolognai egyezmény szellemében.
A magyar felsőoktatás jelenleg duális szerkezetű: főiskolákon és egyetemeken tanulnak a hallgatók. Az átalakítást követően a képzés lineárissá válik, és a bolognai folyamatnak megfelelően három fő ciklusra bomlik: az általában hároméves felsőfokú alapképzés (bachelor), a kétéves mesterképzés (master), és a hároméves doktori képzés (PhD, DLA). Az átalakítás hatására az intézmények átjárhatókká válnak, a hallgatók nagy része hasznosítható diplomával tud kilépni a munkaerőpiacra már három év után.
A jogszabály szabályozza az irányítás és a finanszírozási reformját. Az új felsőoktatási törvény a hallgatói juttatásokat - csakúgy, mint az intézményi normatív támogatásokat - a KSH által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez köti majd.
Számos európai példával összhangban az új törvény olyan vezetési szerkezetet hoz létre, amelyben kettéválik az intézményműködtetési (menedzsment) és a képzési-kutatási (akadémiai) tevékenység irányítása, és ennek megfelelően alakul a felelősségi körök elosztása.
Az új jogszabály rögzíti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, és nagyobb döntési szabadságot ad gazdasági és stratégiai kérdésekben is. A miniszter a meglévő jogosítványainak egy jelentős részét a felsőoktatási intézmény vezetésére ruházza át - így a karalapítást, az intézmény fejlesztési tervének jóváhagyását.
A jogszabály kitér arra, hogy az intézményeknek továbbra is az állam marad az alapító-tulajdonosa. Feloldják ugyanakkor az intézmények eddig gúzsba kötött gazdálkodását: a maradványok felhasználhatók lesznek, a költségvetési sorok között át lehet csoportosítani, az intézmény hitelt vehet fel és vállalkozhat. A törvény rögzíti a docensek és a professzorok kinevezésének, a rektori megbízás feltételeit. A jogszabály számos olyan intézkedést tartalmaz, amely a hallgatók tanulmányi körülményeit javítja és megkönnyíti az életüket az egyetemi évek alatt.
A törvény alanyi jogon járó, államilag finanszírozott diplomát biztosít, 12 félév ingyenes képzéssel. Kitér a szabad egyetemválasztásra, amelynek keretében a diákok "vihetik magukkal" a hallgatói normatívát. A képzési idő támogatása legfeljebb két félévvel meghosszabbítható, és ha a hallgató ez idő alatt sem fejezi be tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja.
A törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változtatásokat. A szaktárca a törvény céljaként határozta meg a minőségi tudás, a mobilitás és esélyegyenlőség biztosítását a képzésben, a felelős értelmiségi képzését, az európai színvonalú kutatói és oktatói munka lehetővé tételét és a színvonalas infrastruktúrát a hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. A törvény sarkalatos pontja a képzési szerkezet átalakítása a bolognai egyezmény szellemében.
A magyar felsőoktatás jelenleg duális szerkezetű: főiskolákon és egyetemeken tanulnak a hallgatók. Az átalakítást követően a képzés lineárissá válik, és a bolognai folyamatnak megfelelően három fő ciklusra bomlik: az általában hároméves felsőfokú alapképzés (bachelor), a kétéves mesterképzés (master), és a hároméves doktori képzés (PhD, DLA). Az átalakítás hatására az intézmények átjárhatókká válnak, a hallgatók nagy része hasznosítható diplomával tud kilépni a munkaerőpiacra már három év után.
A jogszabály szabályozza az irányítás és a finanszírozási reformját. Az új felsőoktatási törvény a hallgatói juttatásokat - csakúgy, mint az intézményi normatív támogatásokat - a KSH által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez köti majd.
Számos európai példával összhangban az új törvény olyan vezetési szerkezetet hoz létre, amelyben kettéválik az intézményműködtetési (menedzsment) és a képzési-kutatási (akadémiai) tevékenység irányítása, és ennek megfelelően alakul a felelősségi körök elosztása.
Az új jogszabály rögzíti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, és nagyobb döntési szabadságot ad gazdasági és stratégiai kérdésekben is. A miniszter a meglévő jogosítványainak egy jelentős részét a felsőoktatási intézmény vezetésére ruházza át - így a karalapítást, az intézmény fejlesztési tervének jóváhagyását.
A jogszabály kitér arra, hogy az intézményeknek továbbra is az állam marad az alapító-tulajdonosa. Feloldják ugyanakkor az intézmények eddig gúzsba kötött gazdálkodását: a maradványok felhasználhatók lesznek, a költségvetési sorok között át lehet csoportosítani, az intézmény hitelt vehet fel és vállalkozhat. A törvény rögzíti a docensek és a professzorok kinevezésének, a rektori megbízás feltételeit. A jogszabály számos olyan intézkedést tartalmaz, amely a hallgatók tanulmányi körülményeit javítja és megkönnyíti az életüket az egyetemi évek alatt.
A törvény alanyi jogon járó, államilag finanszírozott diplomát biztosít, 12 félév ingyenes képzéssel. Kitér a szabad egyetemválasztásra, amelynek keretében a diákok "vihetik magukkal" a hallgatói normatívát. A képzési idő támogatása legfeljebb két félévvel meghosszabbítható, és ha a hallgató ez idő alatt sem fejezi be tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja.