Elfogadta az Országgyűlés a felsőoktatási törvényt

 A honatyák 195 igen és 132 nem szavazattal elfogadták hétfőn a felsőoktatási törvényt. Az uniós előírásoknak is megfelelő törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét.  
 
 A törvény átfogóan szabályozza a felsőoktatás működését és szerkezetét, egységbe foglalva az európai uniós csatlakozás nyomán szükségessé vált változtatásokat. A szaktárca a törvény céljaként határozta meg a minőségi tudás, a mobilitás és esélyegyenlőség biztosítását a képzésben, a felelős értelmiségi képzését, az európai színvonalú kutatói és oktatói munka lehetővé tételét és a színvonalas infrastruktúrát a hallgatóknak és oktatóknak egyaránt. A törvény sarkalatos pontja a képzési szerkezet átalakítása a bolognai egyezmény szellemében. 
 
 A magyar felsőoktatás jelenleg duális szerkezetű: főiskolákon és egyetemeken tanulnak a hallgatók. Az átalakítást követően a képzés lineárissá válik, és a bolognai folyamatnak megfelelően három fő ciklusra bomlik: az általában hároméves felsőfokú alapképzés (bachelor), a kétéves mesterképzés (master), és a hároméves doktori képzés (PhD, DLA). Az átalakítás hatására az intézmények átjárhatókká válnak, a hallgatók nagy része hasznosítható diplomával tud kilépni a munkaerőpiacra már három év után. 

 A jogszabály szabályozza az irányítás és a finanszírozási reformját. Az új felsőoktatási törvény a hallgatói juttatásokat - csakúgy, mint az intézményi normatív támogatásokat - a KSH által meghatározott mindenkori nemzetgazdasági átlagkeresethez köti majd. 

 Számos európai példával összhangban az új törvény olyan vezetési szerkezetet hoz létre, amelyben kettéválik az intézményműködtetési (menedzsment) és a képzési-kutatási (akadémiai) tevékenység irányítása, és ennek megfelelően alakul a felelősségi körök elosztása. 

 Az új jogszabály rögzíti a felsőoktatási intézmény autonómiáját, és nagyobb döntési szabadságot ad gazdasági és stratégiai kérdésekben is. A miniszter a meglévő jogosítványainak egy jelentős részét a felsőoktatási intézmény vezetésére ruházza át - így a karalapítást, az intézmény fejlesztési tervének jóváhagyását. 

 A jogszabály kitér arra, hogy az intézményeknek továbbra is az állam marad az alapító-tulajdonosa. Feloldják ugyanakkor az intézmények eddig gúzsba kötött gazdálkodását: a maradványok felhasználhatók lesznek, a költségvetési sorok között át lehet csoportosítani, az intézmény hitelt vehet fel és vállalkozhat. A törvény rögzíti a docensek és a professzorok kinevezésének, a rektori megbízás feltételeit. A jogszabály számos olyan intézkedést tartalmaz, amely a hallgatók tanulmányi körülményeit javítja és megkönnyíti az életüket az egyetemi évek alatt. 

 A törvény alanyi jogon járó, államilag finanszírozott diplomát biztosít, 12 félév ingyenes képzéssel. Kitér a szabad egyetemválasztásra, amelynek keretében a diákok "vihetik magukkal" a hallgatói normatívát. A képzési idő támogatása legfeljebb két félévvel meghosszabbítható, és ha a hallgató ez idő alatt sem fejezi be tanulmányait, azt költségtérítéses formában folytathatja.