Életképtelen lehet az új közbeszerzési törvény

Életképtelen lehet a 2009. április elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény számos rendelkezése. Sem a közbeszerzési eljárások során megkövetelt külső független bíráló, sem a közbeszerzések rendelkezéseinek elektronikus megjelentetése nem segíti majd az átláthatóságot a szakemberek szerint.

2009.03.17. 08:29 |
Életképtelen lehet a 2009. április elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény számos rendelkezése. Sem a közbeszerzési eljárások során megkövetelt külső független bíráló, sem a közbeszerzések rendelkezéseinek elektronikus megjelentetése nem segíti majd az átláthatóságot a szakemberek szerint.

A Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának főosztályvezető-helyettese kiemelte: az új törvény intézkedéseinek célja, hogy fokozza a közbeszerzések átláthatóságát, és segítse a kis- és középvállalatokat (kkv), azonban ezek várhatóan csak részben valósulhatnak meg.

Az eredményes közbeszerzés folyamatának vizsgálatára áprilistól a résztvevőknek független bírálót kell fogadniuk, aki a törvényalkotó szándéka szerint nyilvános véleményt tesz közzé az eljárásról. Mivel azonban az ajánlattevő és az ajánlatkérő közösen fizeti a szakértőt - akinek a képesítéseire semmilyen követelményt nem fogalmaz meg a törvény - nem várható, hogy tényleg objektív, független bírálatok születnek majd a közbeszerzésekről.

Emellett 2009 október 1-jétől a Közbeszerzések Tanácsa, valamint az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni a közbeszerzések rendelkezéseit, ami számos üzleti titkot sérthet, így jelentősen megnőhet a közbeszerzési ajánlatokban és szerződésekben az üzleti titokként kezelt részek mennyisége.

Szigorodik a jogszabálysértések szankcionálása is az eljárások során: ezek kiegészülnek a személyes felelősség elvével, a törvény azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnél a hierarchiai mely szintjén álló - a közbeszerzési eljárásban érintett - dolgozójára fogják kiszabni a kötelező személyes bírságot.

Magyarország

  1. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.
  2. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye

    Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.

    2026.08.07.
  3. Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák

    Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.

    2026.08.02.
  4. További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár

    Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.

    2026.08.01.