Életképtelen lehet az új közbeszerzési törvény

Életképtelen lehet a 2009. április elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény számos rendelkezése. Sem a közbeszerzési eljárások során megkövetelt külső független bíráló, sem a közbeszerzések rendelkezéseinek elektronikus megjelentetése nem segíti majd az átláthatóságot a szakemberek szerint.

2009.03.17. 08:29 |
Életképtelen lehet a 2009. április elsején hatályba lépő új közbeszerzési törvény számos rendelkezése. Sem a közbeszerzési eljárások során megkövetelt külső független bíráló, sem a közbeszerzések rendelkezéseinek elektronikus megjelentetése nem segíti majd az átláthatóságot a szakemberek szerint.

A Közbeszerzések Tanácsa Titkárságának főosztályvezető-helyettese kiemelte: az új törvény intézkedéseinek célja, hogy fokozza a közbeszerzések átláthatóságát, és segítse a kis- és középvállalatokat (kkv), azonban ezek várhatóan csak részben valósulhatnak meg.

Az eredményes közbeszerzés folyamatának vizsgálatára áprilistól a résztvevőknek független bírálót kell fogadniuk, aki a törvényalkotó szándéka szerint nyilvános véleményt tesz közzé az eljárásról. Mivel azonban az ajánlattevő és az ajánlatkérő közösen fizeti a szakértőt - akinek a képesítéseire semmilyen követelményt nem fogalmaz meg a törvény - nem várható, hogy tényleg objektív, független bírálatok születnek majd a közbeszerzésekről.

Emellett 2009 október 1-jétől a Közbeszerzések Tanácsa, valamint az ajánlatkérő honlapján közzé kell tenni a közbeszerzések rendelkezéseit, ami számos üzleti titkot sérthet, így jelentősen megnőhet a közbeszerzési ajánlatokban és szerződésekben az üzleti titokként kezelt részek mennyisége.

Szigorodik a jogszabálysértések szankcionálása is az eljárások során: ezek kiegészülnek a személyes felelősség elvével, a törvény azonban semmilyen rendelkezést nem tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az ajánlatkérőnél a hierarchiai mely szintjén álló - a közbeszerzési eljárásban érintett - dolgozójára fogják kiszabni a kötelező személyes bírságot.

Magyarország

  1. Nemzeti összetartozás napja

    Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.

    2026.06.04.
  2. Újabb forgalomkorlátozás M7-esen

    A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.

    2026.05.15.
  3. Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter

    Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.

    2026.05.09.
  4. Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat

    Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.

    2026.05.08.