Előbb jöhet az euró Magyarországon?

A még nem euróövezeti tag kelet-európai EU-országoknak meg kellene fontolniuk saját fizetőeszközeik feladását és az euró bevezetését, még azelőtt, hogy formálisan csatlakoznának az euróövezethez - áll a Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy bizalmas jelentésében. A tanulmány szerint a valutauniónak a belépési feltételek enyhítésével lehetővé kellene tennie, hogy ezek az országok "kvázi tagokká" válhassanak anélkül, hogy képviseletet kapnának az euróövezeti jegybank igazgatótanácsában.

A múlt hónapban készült IMF-jelentés szerint ennek legnagyobb előnye a felhalmozódott devizaadósság-teher problémájának megoldása lenne, megszüntetve egyben a bizonytalanságot és helyreállítva a bizalmat. Az "euróizáció" nélkül a devizaadósság-teher kezelése masszív belső megszorításokat igényelne, amivel szemben egyre növekszik a politikai ellenállás, írja a Financial Times által hétfőn idézett bizalmas IMF-jelentés.

A lap szerint a valutaalap tanulmánya ahhoz a kampányhoz készült, amellyel az IMF, a Világbank, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) próbálta rábírni az uniót és a kelet-európai országokat egy térségi szintű válságellenes stratégia - és ennek részeként egy regionális mentőcsomag - támogatására. Ez a kampány azonban elbukott a mind Nyugat-, mind Kelet-Európában megnyilvánuló széleskörű ellenállás miatt, írja a Financial Times. A lap hozzáteszi, hogy az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését a valutauniós tagállamok és az EKB is ellenzi.

Az idézett IMF-jelentés szerint Kelet-Európában az idén 413 milliárd dollárnyi küladósság jár le, emellett 84 milliárd dollárnyi előre jelzett folyómérleg-hiány finanszírozásáról is gondoskodni kell.

A valutaalap számítása szerint a finanszírozási hiány - vagyis az az összeg, amelyet ezek az országok nem tudnak a piacról felhajtani, és az IMF-től vagy más hitelezőktől, például az EU-tól kell igénybe venniük - az idén 123 milliárd dollár, jövőre 63 milliárd dollár lehet.

Az IMF-jelentés a térség egészére átlagosan 2,5 százalékos idei gazdasági visszaesést jósol, a tavaly ősszel adott 4,25 százalékos növekedési előrejelzés helyett. Az idézett tanulmány még azelőtt készült, hogy a húsz legnagyobb ipari és fejlődő ország (G20) múlt heti londoni csúcstalálkozóján döntés született a Nemzetközi Valutaalap mozgósítható tőkekészletének hatalmas arányú feltöltéséről.