Gyógynövény-ismertető és -gyűjtő tábort szerveztek a természet és házipatikák szerelmeseinek Balinkán. A résztvevők a begyűjtött növényekből levendula- és csalánszörpöt, körömvirágkrémet, orbáncfűkivonatot és immunrendszervédő tinktúrát is készítettek. Pénteken a Herbarius program legújabb kezdeményezésén Lencsés Rita mesélt kirándulós élményekről és kóstolókról.
Gyógynövény-ismertető és -gyűjtő tábort hirdettek a Herbarius programok keretében; csütörtökön és pénteken a balinkai ifjúsági táborban kirándulásokon, bemutatókon vettek részt a táborlakók és a kiutazók. Az előadások és kóstolók mellett izgalmas lehetőség adódott arra, hogy a begyűjtött növényekkel kipróbálhatták azok felhasználásának többféle módját, mint a szárítás, a szirupok, szörpök, tinktúrák és macerátumok készítése – hagyományos és modern praktikákkal.
A csütörtöki kezdő napon Lencsés Rita táborvezető, a Herbarius túrák fitoterápiás végzettségű szakembere hasznos ismereteket adott át a gyógynövények alkalmazásáról, a terápiák gyakorlatáról. Az érdeklődés középpontjában az állt, hogy a különböző szervekre milyen készítményekkel lehet hatni. Ezek alapján állították fel, mik a házi patikák legpraktikusabb, legfontosabb alapelemei. Délután gyűjtéssel egybekötött terepszemlére indultak a táborlakók. A leszedett gyógynövényeket fel is dolgozták: így készült szárított levendulából és frissen szedett csalánból üdítő szörp cirommal ízesítve, körömvirágkrém disznózsírral és kókuszolajjal, szárított akácvirág az őszi-téli teákhoz, bőrnyugtató vagy lumbágós fájdalmakra alkalmas olajos kivonat orbáncfűből, szirup lándzsás útifűből és kakukkfűből légúti megbetegedésekhez, illetve szesszel tartósított tinktúra cickafarkfűből vagy pásztortáskából.
„Amikor arról beszélgetünk, hogy mit szoktunk gyűjteni, mindig az apróbojtorjánt említem meg: ez a növény egész nyáron virágzik, tulajdonképpen a mi ’zöld antibiotikumunk’. Legyen légúti, gyomor-, bélrendszeri, húgyúti problémánk, ezt a gyógynövényt minden keverékbe bele lehet tenni – így sokkal nagyobb a hatékonysága, összeadódik más gyógynövényekével.” – osztotta meg gondolatait Lencsés Rita. A gyűjtött növények között volt még gyújtoványfű, vérehulló fecskefű, tejoltó és közönséges galaj, pemetefű, tövises iglice, széleslevelű útifű vagy közönséges vasfű – amit régen savanyúságokhoz használták fűszeresítésre és az emésztés javítására, de szellemi-lelki szempontból mindig szent fűnek tartották a kultikus világban: páncélként védte a harcban edzett férfiakat, a nőket, a gyógyító embereknek pedig a szimbóluma volt.
A tábor résztvevői között a természetjárók mellett többen voltak olyanok is, akik rendszeresen járnak a Fekete Sas Patikamúzeum által szervezett hétvégi Herbarius túrákra. A hétvégi kirándulások ezután is folytatódnak, és a tervek szerint a jövőben is szerveznek majd tábort az élménydús, intenzív tapasztalatszerés jegyében.
