-
Nagyboldogasszony napja
Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.
2026.08.15. -
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének sajtóközleménye
Dr. Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter 2026. július 30-án megkereste az országos önkormányzati érdekszövetségek elnökeit az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Tanácsa (ÖNET) soron következő ülésének előkészítésével kapcsolatosan és javaslatokat kért az ülés napirendjére.
2026.08.07. -
Bezárhatnak a bölcsődék és óvodák
Valamennyi bölcsőde és óvoda számára megfontolásra ajánlja az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a hőségriadó idejére a zárvatartás lehetőségét, erről tájékoztatott Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter Facebook-oldalán szombaton.
2026.08.02. -
További energiatakarékos intézkedéseket vezet be Székesfehérvár
Székesfehérvár Önkormányzata a Kormány energiatakarékosságra vonatkozó felhívásához csatlakozva több intézkedést vezet be a villamosenergia-felhasználás csökkentése érdekében. A cél, hogy az önkormányzati feladatellátás zavartalan biztosítása mellett mérséklődjön az energiafelhasználás, és a munkavállalók számára is biztonságos munkakörnyezetet lehessen fenntartani.
2026.08.01.
Egyre több dologra használják a felhasználók a világhálót
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után. A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után.
A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka használja a világhálót otthonában – a naponta internetezők körében ez az arány magasabb: 83 százalék – derül ki a felmérésből. A felhasználók 38 százaléka munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen tanintézményből is eléri a internetet. A 14-24 évesek körében 62 százalék az iskolából internetezők aránya.
A legtöbben továbbra is levelezésre (96 százalék) valamint általános információkeresésre (91 százalék) használják a netet. Online magazinokat az internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen. Vásárlás, utazás előtti információgyűjtésre az internetezők 54 százaléka hívja rendszeresen segítségül a világhálót, gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább heti rendszerességgel, hivatali ügyeket pedig a gyakori internetezők 35 százaléka intéz online módon.
A magyar netezők 37 százaléka rendszeresen játszik az interneten, de fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokon csak 4 százalékuk vesz részt. 40 százalékuk rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak 4 százalékuk fizet is ezért. Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet, további 31 százalék pedig havonta ad le online rendelést. Ennél többen próbálták ki az internetes vásárlást: 44 százalék vásárolt már ezen a módon, és 10 százalékuk próbálta az online fizetést.
Az internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma, de "népszerű" a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés, valamint a szponzoráció is. A hírlevélben látott reklámot az internetezők 35, a megrendelt reklám e-mailt 27 százaléka fogadja el. Az internetezők leginkább a spamekkel és az egérmutatót követő hirdetésekkel szemben elutasítók. Az internetezők valamivel több mint egytizede semmilyen online hirdetési formát nem fogad el.
A spamet a netezők többsége az internet második legnagyobb problémájának tartja a vírusok után. A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére csak kevesebb mint harmaduk rendelkezik spamszűrő megoldással.