-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Egyre több dologra használják a felhasználók a világhálót
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után. A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után.
A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka használja a világhálót otthonában – a naponta internetezők körében ez az arány magasabb: 83 százalék – derül ki a felmérésből. A felhasználók 38 százaléka munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen tanintézményből is eléri a internetet. A 14-24 évesek körében 62 százalék az iskolából internetezők aránya.
A legtöbben továbbra is levelezésre (96 százalék) valamint általános információkeresésre (91 százalék) használják a netet. Online magazinokat az internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen. Vásárlás, utazás előtti információgyűjtésre az internetezők 54 százaléka hívja rendszeresen segítségül a világhálót, gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább heti rendszerességgel, hivatali ügyeket pedig a gyakori internetezők 35 százaléka intéz online módon.
A magyar netezők 37 százaléka rendszeresen játszik az interneten, de fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokon csak 4 százalékuk vesz részt. 40 százalékuk rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak 4 százalékuk fizet is ezért. Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet, további 31 százalék pedig havonta ad le online rendelést. Ennél többen próbálták ki az internetes vásárlást: 44 százalék vásárolt már ezen a módon, és 10 százalékuk próbálta az online fizetést.
Az internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma, de "népszerű" a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés, valamint a szponzoráció is. A hírlevélben látott reklámot az internetezők 35, a megrendelt reklám e-mailt 27 százaléka fogadja el. Az internetezők leginkább a spamekkel és az egérmutatót követő hirdetésekkel szemben elutasítók. Az internetezők valamivel több mint egytizede semmilyen online hirdetési formát nem fogad el.
A spamet a netezők többsége az internet második legnagyobb problémájának tartja a vírusok után. A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére csak kevesebb mint harmaduk rendelkezik spamszűrő megoldással.