-
Központi felvételi
Tantárgyanként 10 feladat, 45 perc és 50 pont - január 24-én 10 órakor elkezdődik a központi írásbeli, melyet a kisgimnáziumba készülő negyedikesek és hatodikosok, valamint a nyolcadikosok írnak magyarból és matekból. A felvételiző diákoknak Székesfehérvár polgármestere is küldött üzenetet közösségi oldalán.
2026.01.24. -
Veszélyes a levegőminőség
A téli időjárás és az intenzívebb lakossági fűtés hatására több településen romlott a levegő minősége. Székesfehérváron is elérte a legrosszabb értékelési kategóriát, a veszélyes szintet. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a szennyezett levegő különösen a krónikus légúti betegségben szenvedők számára jelent kockázatot.
2026.01.23. -
Tovább javult a diákok fittségi állapota, de nem érte el a pandémia előtti szintet
Az előző tanévi NETFIT® felmérések kiértékelését követően látható, hogy folyamatosan javul a diákok fittségi indexe, és az eredmények közelítik a COVID-járvány előtti szintet. Testtömegindex tekintetében a lányoknál sikerült megismételni az előző tanévi számokat, ami az elmúlt 10 év legjobb eredménye. Folyamatosan javul továbbá az iskolások állóképessége is, de még ez sem érte el a pandémia előtti értékeket.
2026.01.14. -
Országgyűlési választás április 12-én
Sulyok Tamás kitűzte a rendszerváltás utáni tizedik országgyűlési választás időpontját. A köztársasági elnök a törvény szerinti első lehetséges időpontot, 2026. április 12-ét választotta. Mostantól jelezhetik indulási szándékukat az egyéni képviselőjelöltet vagy a listát állító szervezetek a Nemzeti Választási Bizottságnál.
2026.01.13.
Egyre több dologra használják a felhasználók a világhálót
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után. A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A magyar internetezők többsége férfi és 30 év alatti felhasználó – derül ki a Visitor Media Research (VMR) 2005 médiakutatásából. A legtöbben továbbra is levelezésre illetve általános információkeresésre használják a netet, de egyre többen olvasnak rendszeresen online magazinokat, és vásárolnak a világhálóról. A spamet a magyar netezők többsége a második legnagyobb problémának tartja a vírusok után.
A magyar internetezők 59 százaléka férfi, 55 százaléka pedig 30 év alatti. Azok körében, akik napi rendszerességgel használják a világhálót, 65 százalék a férfiak aránya.
A hetente legalább egyszer internetezők 58 százaléka használja a világhálót otthonában – a naponta internetezők körében ez az arány magasabb: 83 százalék – derül ki a felmérésből. A felhasználók 38 százaléka munkahelyéről is, 26 százaléka pedig valamilyen tanintézményből is eléri a internetet. A 14-24 évesek körében 62 százalék az iskolából internetezők aránya.
A legtöbben továbbra is levelezésre (96 százalék) valamint általános információkeresésre (91 százalék) használják a netet. Online magazinokat az internetezők 77 százaléka olvas rendszeresen. Vásárlás, utazás előtti információgyűjtésre az internetezők 54 százaléka hívja rendszeresen segítségül a világhálót, gazdasági információkat 56 százalékuk keres legalább heti rendszerességgel, hivatali ügyeket pedig a gyakori internetezők 35 százaléka intéz online módon.
A magyar netezők 37 százaléka rendszeresen játszik az interneten, de fizetős szerencse-, illetve nyereményjátékokon csak 4 százalékuk vesz részt. 40 százalékuk rendszeresen tölt le online tartalmakat, de csak 4 százalékuk fizet is ezért. Termékek, szolgáltatások rendelésére, megvásárlására a gyakori internetezők 6 százaléka használja legalább hetente az internetet, további 31 százalék pedig havonta ad le online rendelést. Ennél többen próbálták ki az internetes vásárlást: 44 százalék vásárolt már ezen a módon, és 10 százalékuk próbálta az online fizetést.
Az internetezők körében a banner a legelfogadottabb online hirdetési forma, de "népszerű" a nyereményjátékkal egybekötött hirdetés, valamint a szponzoráció is. A hírlevélben látott reklámot az internetezők 35, a megrendelt reklám e-mailt 27 százaléka fogadja el. Az internetezők leginkább a spamekkel és az egérmutatót követő hirdetésekkel szemben elutasítók. Az internetezők valamivel több mint egytizede semmilyen online hirdetési formát nem fogad el.
A spamet a netezők többsége az internet második legnagyobb problémájának tartja a vírusok után. A gyakori internetezők 45 százaléka gyakran, 41 százaléka alkalmanként szokott spamet kapni, ennek ellenére csak kevesebb mint harmaduk rendelkezik spamszűrő megoldással.