-
Nemzeti Gyásznap
November 4-én, a nemzeti gyásznapon, az 1956-os forradalom és szabadságharc elfojtásának, a szovjet csapatok egykori bevonulásának 69. évfordulóján országszerte megemlékeznek a forradalom áldozatairól. Kedden 18 órakor misével, majd utána 19 órakor mécsesgyújtással emlékeznek Fehérváron az Országalmánál, az 56-os forradalom és szabadságharc mártírjaira.
2025.11.04. -
A gyrosokat ellenőrzik
Az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági előírások betartása, a nyomonkövethetőség biztosítása és a megfelelő konyhatechnológia alkalmazása érdekében a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) országos ellenőrzést rendelt el a gyrost árusító éttermekben és büfékben - közölte a hatóság hétfőn az MTI-vel.
2025.11.03. -
Óraátállítás vasárnap hajnalban
2025-ben a téli időszámítás október 26-ára virradó éjjel kezdődik. Ez azt jelenti, hogy vasárnap hajnali 3 órakor egy órával vissza kell állítani az órákat 2 órára, így ezen az éjszakán egy órával többet alhatunk.
2025.10.24. -
Éjszakai forgalomkorlátozás lesz szombaton és vasárnap az M7-esen
Éjszakai forgalomkorlátozás mellett folytatódik hétvégén az új velencei gyalogos híd építése. 2025. október 18-án, szombaton 22 órától lezárják az M7-es autópálya Balaton felé vezető oldalát a 44-es és a 46-os km-ek között, várhatóan vasárnap 12 óráig.
2025.10.17.
Egyre több a nonprofit szervezet Magyarországon
Magyarországon 58.242 nonprofit szervezet működött 2006-ban, ami 68 százalékos emelkedés, bevételeik reálértéken pedig 78 százalékkal nőttek 1993-hoz viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából. 2000-től a bevételek reálértékének növekedési üteme meghaladta a szervezetszám növekedését, ami szerint ekkortól az egy szervezetre jutó reálbevétel még nagyobb mértékben emelkedett. A nonprofit szervezetek 2006-ban már több mint két és félszer annyi munkavállalónak biztosítottak állást mint tizenöt évvel ezelőtt.
2008.03.26. 10:25 |
Magyarországon 58.242 nonprofit szervezet működött 2006-ban, ami 68 százalékos emelkedés, bevételeik reálértéken pedig 78 százalékkal nőttek 1993-hoz viszonyítva – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Statisztikai Tükör című kiadványából. 2000-től a bevételek reálértékének növekedési üteme meghaladta a szervezetszám növekedését, ami szerint ekkortól az egy szervezetre jutó reálbevétel még nagyobb mértékben emelkedett. A nonprofit szervezetek 2006-ban már több mint két és félszer annyi munkavállalónak biztosítottak állást mint tizenöt évvel ezelőtt.Az összefoglaló szerint 2006-ban 58.242 szervezet működött Magyarországon, ennek mintegy kétötöde, 22.464 alapítványi formában, 35.778 pedig társas nonprofit szervezetként.
Az alapítványok 61 százaléka három tevékenységi területhez köthető: 32 százalékuk az oktatáshoz, 15 százalékuk a szociális ellátáshoz és 14 százalékuk a kultúrához. A társas nonprofit szervezetek körében továbbra is a szabadidős és a sportegyesületek, valamint a szakmai érdekképviseletek találhatók a legnagyobb arányban.
A szervezetek 87 százalékára volt jellemző a pénzforgalom, 5 százalékuk gyakorlatilag csak tőkét gyűjtött, több mint 3.600 szervezet viszont semmiféle pénzügyi tevékenységet nem folytatott. A klasszikus civil szervezetek 6 százalékot meghaladó része jelezte, hogy alaptevékenysége során nem tett szert bevételekre, és kiadásai sem voltak.
Az elmúlt hat évben érzékelhetően erősödött a szektor szolgáltató szerepe, ezzel összhangban javultak gazdálkodási mutatói is. A bevételek összege meghaladta a 896 milliárd forintot, ez a 2000. évi 495 milliárd forinthoz képest folyó áron közel 81 százalékos emelkedés. Ennek ellenére az 500 ezer forintnál kisebb bevételű szervezetek aránya továbbra is 44 százalék.
A nagyszámú sport- és szabadidős szervezet súlyánál sokkal kisebb arányban részesedik a forrásokból, míg a település- és a gazdaságfejlesztés területén működő szervezetek pénzügyi helyzete az átlagnál sokkal kedvezőbb.
A KSH szerint jelentősen emelkedett az állami támogatásokból származó források aránya. 2000-ben a teljes szektor bevételeinek 28 százaléka származott az állami vagy önkormányzati költségvetésből, ez az arány 2006-ra 42 százalék fölé emelkedett. Ezzel párhuzamosan a magántámogatások aránya 16-ról 14 százalékra csökkent.
Ugyanakkor a mintegy 380 milliárdos állami hozzájárulás több mint 60 százalékát a közhasznú társaságok és közalapítványok kapták, holott ez a két típus a szektor szervezetszámának alig 6 százalékát adja. A klasszikus civil formáknak tekinthető (magán)alapítványok és egyesületek esetében viszont csak valamivel több mint egyharmados arányt képvisel a központi állami támogatás az összes bevételen belül. Az állam által a szektorban támogatásként kiosztott pénzösszegek csaknem 57 százaléka a fővárosban marad, csupán 6,5 százaléka kerül községi szervezetekhez.
Az utóbbi három évben 25 százalékkal növekedett a pályázati úton nyert bevétellel rendelkező szervezetek száma, és mintegy 50 százalékkal emelkedett a szektor által megszerzett pályázati összeg. A megoszlásban még mindig nagyfokú főváros-centrikusság tapasztalható, bár a pályázati bevételeknek 56 helyett már csak 44 százaléka került budapesti szervezetekhez. A pályázati úton támogatásban részesülők 92 százaléka a klasszikus civil szervezetek közé sorolható, a megnyert összeg több mint 12 százalékos arányt képvisel a bevételi forrásaik között.
2006-ban 13 és félezernyi szervezet juttatott el pénzbeni vagy természetbeni adományt a lakosság, illetve különféle szervezetek részére. A szektor mintegy 134 milliárd forintnyi, ebből csaknem 128 milliárd pénzbeli támogatást nyújtott, ez 2000-hez képest mintegy 44 százalékos növekedés.
Az adományok 72 százaléka szervezeteknek, 28 százaléka magánszemélyeknek jutott.
A szektorban munkát vállalók száma 2003 és 2006 között több mint 14 százalékkal növekedett, az összlétszám csaknem elérte a 100 ezret. A főállásban, teljes munkaidőben foglalkoztatottak létszáma meghaladta a 75 ezer főt. További 10 ezer fő munkájával volt egyenértékű annak a 24 ezer munkavállalónak a teljesítménye, akiket a nonprofit szervezetek részmunkaidőben és nem főállásban alkalmaztak. A számított főállású foglalkoztatottak 58 százaléka közhasznú társaságoknál, mintegy 18—18 százaléka egyesületeknél, illetve magán- és közalapítványoknál dolgozott.
