Egyisten a Nemzeti Emlékhelyen – különleges álomjátékkal vitték színre az államalapítás korát

A produkciót augusztus 19-én, szombaton 18 órától is láthatjuk a Nemzeti Emlékhelyen. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak!

A színpadon a magyar államalapítás hajnala elevenedik meg, amikor Géza fejedelem a magyarság fennmaradását biztosítja azzal, hogy a keresztény vallás felvétele mellett döntött. Örökségét fia, Szent István viszi tovább, de a két világ, az ősi pogányság és az új hit határmezsgyéjén drámai döntések kellenek az államalapítás sikeréhez. A produkció a fiatal, lobbanékony, kemény jellemű Géza elmélkedésére épül. A fejedelem élete legnehezebb dilemmája előtt áll: ha ellenáll az Európából érkező keresztény nyomásnak, akkor pusztulásba sodorja a Magyar Nagyfejedelemséget, ha pedig enged, akkor kimondja a magyar törzsi kultúra és vallás megszűnését. Ráadásul azt is tudja, hogy születendő utódja örökli majd az országot és szembesül majd a döntésének következményeivel.

A kétségekkel átitatott, sorsdöntő helyzetben játszódó előadás morális tépelődés a jövő és a múlt árnyaival. Az előadás szereplői Géza fejedelem, és az ő elméjében megjelenő három mitológiai lény, illetve születendő fia, Vajk elképzelt alakja. A darabot Ferenczy-Nagy Boglárka írta és rendezte, akit Sarolt szerepében is láthatott a közönség. A további szereplők között láthatjuk Puskás Balázst, Hus Laurát, Csáki Benedeket és Lehel Vilmost is. A produkció zenés részeiben Ferenczy-Nagy Levente, Tárnok Ákos és Ferenczy-Nagy Boglárka működött közre.

Ferenczy-Nagy Boglárka, a darab írója és rendezője elmondta, hogy az Egyisten a Szent István Király Múzeum segítségével és Matuz János közbenjárásával jöhetett létre és kifejezetten a Nemzeti Emlékhelyre íródott. „A történet a kereszténység felvétele köré csoportosul, és Géza fejedelem szemszögéből követi az eseményeket. Azért tartottam ezt fontos témának, mert az ő erkölcsi dilemmájáról kevés szó esik, hiszen István király köré csoportosul az alkotások többsége, ő a központi figurája ennek a témakörnek. Viszont ha mélyebben bele gondolunk, akkor Géza fejedelemre is hasonló nyomás nehezedett akkor és azt gondoltam, hogy érdemes lenne az ő szemszögéből is körüljárni ezt a témát.” - fogalmazott a rendező, aki az álomjáték keretében kétsíkú darabot komponált meg: az egyik a bábokkal színpadra vitt szellemvilág, a másik pedig az élő szereplőkkel megjelenített valóság síkja. A darabban a három pogány szellem szembetűnő kontrasztot képez az „Egyisten” lángokban megjelenő figurájával is.