Egyetlen út van - Nagyboldogasszony-napját ünnepelték a megújult Székesegyházban

A Szent István-i felajánlás következtében Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalmazója.

A koronázó bazilika, főpapi székesegyházak, templomok, kápolnák, monostorok és búcsújáró helyek is az ő nevére szenteltettek. A székesfehérvári Szent István Székesegyház búcsúnapja is Nagyboldogasszony napja, augusztus 15-e.

Nagyboldogasszony-napi szentmise a Bazilikában

A Nagyboldogasszony-napi szentmise kezdetén Spányi Antal püspök felidézte, hogy tegnap hosszú idő után először léphették át a hívek a Szent István Székesegyház kapuját, amikor Erdő Péter bíboros megáldotta a templomot és újjászületését áldásával kísérte.

A püspök szólt arról is, hogy székesegyház búcsúnapja augusztus 15-e, amikor Máriát, a mennybe fölvettet ünnepeljük. "Máriára tekintünk, akiben mi nagy jelet kaptunk. Akik a jelekből tudnak olvasni, megértik, hogy mit jelent számunkra a Boldogságos Szűz Mária, s akik ismerik a történelmünket és visszatekintenek az évszázadokra - egy évezrednyi múltra - ,azok meglátják ebben a történelemben Mária szerepét, oltalmát, vigasztalását.” - fogalmazott a megyéspüspök, aki arra kérte a híveket, hogy újuljanak meg hitükben, szeretetükben, lélekben és gondolkodásmódban, mint ahogy megújult a Székesegyház is.

Szentbeszédében a püspök felidézte, hogy ezen a napon, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján halt meg Szent István király, akit végakaratának megfelelően az általa alapított Nagyboldogasszony-bazilikában helyezték örök nyugalomra.

"Ha belegondolunk, ennek a napnak a pusztulás, a tragédia, az eltűnés kezdetének kellett lennie. Szent István túlélte fiát, Imrét, akire az egész nemzet épített, akire reménnyel tekintettek, s aki alkalmas volt jellemben, erőben, szellemben, lélekben is arra, hogy Szent István nyomába lépjen és ezt a népet vezesse. De meghalt és el kellett temetnie a Szent Királynak, aki ott maradt erejében megfogyatkozva és reményében is meginogva. Szent István utolsó földi tettével a Nagyboldogasszony-bazilikában imádkozva megértette azt a titkot, amit addig talán nem értett meg: hogy egyetlen út van. S azt az utat csak az látja meg, aki szemét az égre emeli. Aki imádságos lélekkel él és ilyen lélekkel próbája a világot szemlélni. S a világ zűrzavarában, a különböző jelek kuszaságában az égre emelve tekintetét igazodik el. Ott született meg az életének a műve, hogy ez az ország és ez a nép legyen Mária népe, s legyen Mária országa."

Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt.