Egyedülálló kiállítás a mai Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI épületének történetéről

„Amikor tavaly januárban könyvtárosként elkezdtem dolgozni a gyermekkori iskolámban, hiányoztak a Béke Téri Általános Iskolához és az elődjéhez kapcsolható „relikviák”, dokumentumok. Ugyanakkor azt tudtam, hogy Pollermanné Fata Ilona korábban már készített néhány tablót az iskola történetéről, ám ezek nem voltak kiállítható állapotban. Közelgett az 1996 óta az épületben működő Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI 70. születésnapja is, így aztán nekiveselkedtem az épület és az itt működött iskolák történeti felgöngyölítésének, a régi tablók felújításának és újak létrehozásának.” – idézte fel a jó másfél évvel ezelőtt kezdett munkát Szűcs Gabriella, miközben a nemrég megnyílt kiállítást jártuk végig az ő értő kalauzolásával. 

Kiállítás a mai Kodály iskola épületének történetéről

A nyugdíjas könyvtáros először a korabeli cikkeket kezdte keresni az Arcanum segítségével, s közel 900 olyan cikket talált, amelyben az iskolát megemlítik.

Ekkor jött a képbe a Városi Levéltár és Kutatóintézet, ahol dr. Csurgai Horváth József, Orosz Erika és Takács Péter rengeteget segítettek neki. „Elképesztő élmény volt szembesülni azzal, hogy hat doboznyi anyaguk van az intézményről: rengeteg tervrajzot, közgyűlési jegyzőkönyvet is találtam. Innen mentem tovább a Vörösmarty Mihály Könyvtár helyismereti gyűjteményébe, ahol mikrofilmen lévő anyagokból tudtam dolgozni Hajdu Hajnalka segítségével. Végül eljutottam a Szent István Király Múzeumig, ahol Braila Mária, Váczi Márk és Ladányi Bea támogatásával és dr. Demeter Zsófia segítségével számos fontos fotót találtunk. Az utolsó stáció pedig az Országos Pedagógiai Könyvtár volt.” – vázolta a nem kis feladat állomásait Szűcs Gabriella, akinek a tablók, keretek megvalósítása során Lendvai Ágnes, valamint Novák Edith, az iskola főigazgató-helyettese is a segítségére volt. 

Így állt össze az a kiállítás, amely elképesztően részletes, már-már aprólékos pontosságú képet ad az intézmény 1943 óta íródó történetéről. Mint megtudhatjuk, az új iskola korszerű, reprezentatív épülete 1942–43 között, Széll László építész tervei alapján épült fel. A kiállításon láthatjuk Balassa Brunó tankerületi királyi főigazgató levelét, amelyben a vidékről bejáró tanulók érdekében javasolja Csitáry G. Emil polgármesternek, hogy a vasútállomás mellett építtessék meg a város második polgári iskolája. Csitáry polgármester úr sem volt rest, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez fordul, aki – 1941. március 17-i – válaszlevelében így fogalmaz: „Az iskola építési terveit jóváhagyom. Kívánatosnak tartanám azonban, ha az iskola szükségleteinek teljes és kifogástalan kielégítése érdekében a tervezett helyiségeken felül még kézimunkaterem szertárral, ének és zeneterem, ifjúsági könyvtár és cserkész szoba is terveztetnék.”

Az eredetileg (legalábbis a tervrajzokon) Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskolának elnevezett épületben, amely részben a Lövöldekert egykori helyén épült meg, a tanítás 1943 szeptemberében indult el.

A tágas, modern iskolaépület a korszak közoktatási fejlesztéseinek egyik mintapéldája volt a világos tantermekkel, tornateremmel, a korszerű fűtéssel és a taneszközökkel. Érdekesség, hogy a földszinten voltak a fiúk, az emeleten a lányok, noha a polgári iskolákba eredetileg csak a fiúk járhattak Fehérváron. Az 1944 szeptemberében a várost ért bombázásokban az épület is megsérült, majd fokozatosan állították helyre a működését – amint a kiállításon látható korabeli híradásban olvashatjuk, hároméves terv keretében évi 200, majd 300 ezer forint biztosításával készült el a felújítás. A politikai és oktatási rendszer átalakulásával megszűntek a polgári iskolák, az intézményt állami általános iskolává szervezték át, ekkor kapta a Béke Téri Általános Iskola nevet. Az 1950–60-as években az iskola a város egyik legjelentősebb oktatási intézménye lett, s ekkor bővítették ki Pordán Horváth Ferenc tervei alapján. A 90-es években, a csökkenő gyermeklétszám miatt megindult az integráció a város zenei és művészeti oktatási intézményeivel. Ennek eredményeként az iskola összeolvadt a Kodály Zoltán Általános Iskolával, amely ma is működik a helyszínen — Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény néven.

Szűcs Gabriellának köszönhetően azonban nem csak „hivatalos dokumentumokkal” ismerkedhetünk meg az épület alagsorában, hanem számos egykori tanuló – például Parti Nagy Lajos – visszaemlékezéseit is olvashatjuk a falakon, s belenézhetünk abba a sokszáz cikkbe is, amelyek mind az iskoláról szólnak.

„Az iskola falai máig őrzik a múlt emlékeit, tanítók, diákok és szülők mindennapjait, ünnepeit, közös élményeit, alkotásait. E falak méltósággal őrzik a háború pusztítását, a helyreállítást éveit, a betelepített katonaságot. Nagy játékokat, sok nevetést, barátságokat, szerelmeket, a bontakozó szellem, test és lélek megannyi csodáját.” – írja a tárlat életre hívója az egyik tablón.

Az iskola története azonban nincs lezárva: 2043-ban lesz százéves! Addig is várják a volt diákok, pedagógusok fényképeit, visszaemlékezéseit, leveleit. Aki segíteni szeretne a közös múlt tovább építésében, vagy szeretné megnézni a kiállítást, az a beketeriiskola@kodalyszfvar.hu e-mail címen jelentkezzen!