A gyermek valóságán keresztül eljött közénk az Úr - püspöki szentmise a Bazilikában

Jézus nemcsak egy lett az emberek közül, hanem valóságos Isten és valóságos ember egy személyben.

December 25-e, Karácsony, a család bensőséges ünnepe. A családtagoktól körülvett karácsonyi asztal a hívő ember számára az oltár jelképe és a család egységének és összetartozásának is szimbóluma. Az ünnep alkalom arra, hogy felismerjük és elfogadjuk Isten minden embert megérintő szeretetét, amely átragyog a betlehemi éjszaka ridegségén és meghitté változtatja azt. "Keressük az Istent, figyeljünk rá, vegyük észre, hogy hozzánk érkezik, mert az Isten keres bennünket. Az isten megígérte nekünk a szabadítást, megígérte, hogy a bűneinket megbocsájtja, ha azokat megbánjuk. Megígérte, hogy segít bennünket az üdvösség útján. Legyünk nyitottak Isten ígéretére és próbáljuk meg ezt az ígéretet a magunk életében napról napra tettekre váltani." A főpásztor arról is beszélt, Isten arra hív bennünket, hogy igaz gyermekei legyünk, hogy a Vele való találkozás ne csak egy karácsonyi hangulat legyen, hanem életet formáló erő.

A gyermek Jézus meghív bennünket az Isten országába.

Nemcsak eljött, hogy meglátogasson bennünket, hanem elment, hogy helyet készítsen számunkra az Atyai Ház örömébe. „Aki erre a világra születik, annak ott van a helye az Atya boldogságában, amiről azt mondjuk mennyország. Eljuthat ennek örömére mindenki, aki az Istent keresi, aki Őfelé törekszik, aki Krisztus útját járja és az Ő nyomába próbál lépni, az Ő tanítását akarja az életben tettekre váltani, Istent követi a földi élet nyomán. Nem azért kell Őt követni, hogy megszabaduljunk minden nehézségektől, hanem azért, hogy lelkiekben gazdagok lehessünk és mindig közelebb kerüljünk ahhoz az Istenhez, aki szeret bennünket, aki törődik velünk és soha egyetlen percre sem felejtkezik el rólunk. Olyan jó belegondolni abba, hogy Isten szeretete fenntartás nélküli, nem a teljesítményeink miatt szeret, mert bennünk az ő gyermekeit látja. Haza vár minket, mint ahogy a tékozló fiút várta haza a Mennyei Atya.”