-
Az avar kori Mezőföld
Február 3-án, kedden 16:30 órától kezdődik Szücsi Frigyes „Az avar kori Mezőföld” című könyvének bemutatója a Koronázó Bazilika Nemzeti Emlékhely Látogatóközpontban. A Siklósi Gyula Várostörténeti Kutatóközpont kiadványaként megjelenő kötet Székesfehérvár tágabb környezetének, a mezőföldi középtájnak az avar kori (6–9. századi) múltját mutatja be, összefoglalva az elmúlt több mint 100 év kutatásainak az eredményeit.
2026.02.01. -
Gyertyaszentelő a Székesegyházban
Február 2-án hétfőn, Urunk bemutatásának ünnepén, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, 16 óra 30-kor közös zsolozsmát, majd 17 órától koncelebrált ünnepi szentmisét tartanak a Székesegyházban. A Megszentelt élet világnapján együtt imádkozhatnak a hívek a szerzetesekkel, szerzetesnővérekkel, a Prohászka Imaszövetség tagjaival és a plébániákon működő közösségek és a lelkiségi mozgalmak képviselőivel.
2026.01.31. -
Emberi sorsok a Don-kanyarban
Rendhagyó történelemórát tartottak a Vármegyeházán. A középiskolás diákok a Don-kanyar tragédiájának történelmi hátteréről hallhattak előadást, valamint mini kiállítás keretében tekinthették meg a katonai egyenruhákat és felszereléseket.
2026.01.30. -
Mezőföld tánchagyományai
Béresek nyomában címmel a Mezőföld hagyományait idézték meg a Táncházban. A koreográfiákat Majoros Róbert és Majorosné Szabó Veronika jegyzi.
2026.01.30.
Dr. Gergely Anna – az emlékezet őrzője, a város zsidó múltjának kutatója
Dr. Gergely Anna történész számos könyvet jegyez szerzőként, emellett kiállításokat szervez és ismeretterjesztő történelmi várostúrák vezetője.
Megszámlálhatatlan előadásának témái között szerepelt már Anne Frank és a holland zsidóság, a zsidó tárgyak művészete, a rokokó Hiemer ház és a Fekete Sas Szálloda is.
Az interjúban szó van „A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938–1944)” című holokauszt könyvéről is, amelyen mintegy tíz évig dolgozott. A beszélgetésben a 2004-ben rendezett nagyszabású kiállításról is megemlékeznek, amelyet a történész „Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében” címmel rendezett meg. Ennek kapcsán készült egy magyar - angol nyelvű kiállítás-katalógus is, melyben több, mint hetven zsidó közéleti személyiségről, tudósról, művészről, teológusról, jogtudósról írt, akik fehérváriak, vagy Fejér megyeiek, köztük Goldziher Ignácról, a világhírű orientalistáról, aki tizenhat éves koráig Székesfehérváron nevelkedett.
Érdekes része az interjúnak a székesfehérvári zsidó képzőművészeti hagyományokról szóló rész is. A késő dualizmus korában, illetve a két világháború között négy képzőművész származott el innen, akik az 1860-70-es években itt születtek. Tull Ödön, Lakos Alfréd, Barta Ernő, valamint a Lovasberényben született szobrászművész Róna József valamennyien a kor hagyományai szerint külföldön tanultak és különböző utakat választottak a valóság ábrázolásához.