-
Folytatódik a Viktória Pódium
Nyáron sem megy szabadságra a „keddcsináló kulturmix”, augusztus 4-én 18 órakor ezúttal is izgalmas beszélgetésekkel várják az érdeklődőket a Viktória Pódium keretében a Tüzér utca keleti végébe.
2026.07.31. -
Nézzen be a lakásmúzeumba!
Kripcsi-Szabó József tízéves volt, amikor végignézte, ahogy nagyanyja egyenként eladja a nagyapja egykori mellényét díszítő tizenkét ezüstgombot. Az utolsót még sikerült megmentenie, és akkor elhatározta: egyszer visszaszerzi a család elveszett kincseit. Ez a gyermekkori élmény indította el azt a több évtizedes gyűjtőszenvedélyt, amelynek eredményeként Székesfehérvár első lakásmúzeumában gombdíszek, boglárok, fegyverek, ékszerek és felbecsülhetetlen kordokumentumok idézik meg a magyar történelmet.
2026.07.31. -
Kérdezd a zeneszerzőt!
Lezárult az Alba Regia Szimfonikus Zenekar nyári koncertsorozata. A Kérdezd a zeneszerzőt! című esten a kortárs magyar egyházzene sokszínű világába kalauzolták el az érdeklődőket.
2026.07.31. -
Ozora Fesztivál
Több mint két évtizede várja a fesztiválozókat Ozora, azaz Igar-Dádpuszta. A különleges hangulatú esemény nemcsak a hazai, hanem a külföldi látogatók igényeit is kiszolgálja.
2026.07.30.
Dr. Gergely Anna – az emlékezet őrzője, a város zsidó múltjának kutatója
Dr. Gergely Anna történész számos könyvet jegyez szerzőként, emellett kiállításokat szervez és ismeretterjesztő történelmi várostúrák vezetője.
Megszámlálhatatlan előadásának témái között szerepelt már Anne Frank és a holland zsidóság, a zsidó tárgyak művészete, a rokokó Hiemer ház és a Fekete Sas Szálloda is.
Az interjúban szó van „A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938–1944)” című holokauszt könyvéről is, amelyen mintegy tíz évig dolgozott. A beszélgetésben a 2004-ben rendezett nagyszabású kiállításról is megemlékeznek, amelyet a történész „Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében” címmel rendezett meg. Ennek kapcsán készült egy magyar - angol nyelvű kiállítás-katalógus is, melyben több, mint hetven zsidó közéleti személyiségről, tudósról, művészről, teológusról, jogtudósról írt, akik fehérváriak, vagy Fejér megyeiek, köztük Goldziher Ignácról, a világhírű orientalistáról, aki tizenhat éves koráig Székesfehérváron nevelkedett.
Érdekes része az interjúnak a székesfehérvári zsidó képzőművészeti hagyományokról szóló rész is. A késő dualizmus korában, illetve a két világháború között négy képzőművész származott el innen, akik az 1860-70-es években itt születtek. Tull Ödön, Lakos Alfréd, Barta Ernő, valamint a Lovasberényben született szobrászművész Róna József valamennyien a kor hagyományai szerint külföldön tanultak és különböző utakat választottak a valóság ábrázolásához.