-
Péntektől kórusfesztivál
Ünnepélyes megnyitóval, a Városház teret betöltő közös énekléssel kezdődik a hagyományokhoz hűen az Alba Regia Gyermek- és Ifjúsági Kórusfesztivál április 26-án, pénteken. A háromnapos találkozónak a Szent István Hitoktatási és Művelődési Ház ad otthont. A résztvevő kilenc kórus április 27-én, szombaton fesztiválhangverseny keretében lép színpadra, majd 18.30 órától a Szent Imre-templomban énekel.
2024.04.25. -
Csíki Versünnep 2024.
Idén tavasszal már tizenkettedik alkalommal rendezték meg Csíkpálfalván, a Csíki-medence, a Gyimes-völgye és Moldva versszerető diákjai számára a Csiki Versünnepet. Öt korosztályban idén is több mint száz általános és középiskolás mérettetett meg a rangos szakmai zsűrik előtt.
2024.04.24. -
Tizenegy kórus mérettette meg magát
Gyermekdallal telt meg a Malom utcai Táncház. A Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ szervezésében idén 11 kórus mérhette össze tudását városunkban az Éneklő Ifjúság hangversenyén.
2024.04.24. -
Bennfent-est Bujtor Balázzsal
Folytatódott a Bennfent-est az Alba Regia Szimfonikus zenekar portré beszélgetés sorozata. Bujtor Balázs a zenekar koncertmestere hangulatos diskurzusban idézte meg pályájának legfontosabb állomásait.
2024.04.24.
Dr. Gergely Anna – az emlékezet őrzője, a város zsidó múltjának kutatója
Dr. Gergely Anna történész számos könyvet jegyez szerzőként, emellett kiállításokat szervez és ismeretterjesztő történelmi várostúrák vezetője.
Megszámlálhatatlan előadásának témái között szerepelt már Anne Frank és a holland zsidóság, a zsidó tárgyak művészete, a rokokó Hiemer ház és a Fekete Sas Szálloda is.
Az interjúban szó van „A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938–1944)” című holokauszt könyvéről is, amelyen mintegy tíz évig dolgozott. A beszélgetésben a 2004-ben rendezett nagyszabású kiállításról is megemlékeznek, amelyet a történész „Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében” címmel rendezett meg. Ennek kapcsán készült egy magyar - angol nyelvű kiállítás-katalógus is, melyben több, mint hetven zsidó közéleti személyiségről, tudósról, művészről, teológusról, jogtudósról írt, akik fehérváriak, vagy Fejér megyeiek, köztük Goldziher Ignácról, a világhírű orientalistáról, aki tizenhat éves koráig Székesfehérváron nevelkedett.
Érdekes része az interjúnak a székesfehérvári zsidó képzőművészeti hagyományokról szóló rész is. A késő dualizmus korában, illetve a két világháború között négy képzőművész származott el innen, akik az 1860-70-es években itt születtek. Tull Ödön, Lakos Alfréd, Barta Ernő, valamint a Lovasberényben született szobrászművész Róna József valamennyien a kor hagyományai szerint külföldön tanultak és különböző utakat választottak a valóság ábrázolásához.