-
Az ajtó
Szeptember 17-én, csütörtökön 17.30-tól magyar művel folytatódik a Székesfehérvári Közösségi és Kulturális Központ könyvklubja csütörtökön a Vízivárosban. A téma ezúttal Szabó Magda önéletrajzi ihletésű, pszichológiai regénye, Az ajtó lesz. Minden könyvbarátot szeretettel várnak!
2026.09.15. -
Zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó
Szeptember 19-én, szombaton 18 órakor a Szent Imre-temlomban zárókoncertjéhez érkezik a Zene-Szó sorozat, ezúttal egy igazán különleges, kizárólag rézfúvós hangszerekre épített műsorral. Az Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum összefogásából megvalósult eseménysorozat a spirituális és művészeti élményt elegyíti oly módon, hogy a szombat este a koncertet meghallgató közönség pár napra biztosan feltöltődik.
2026.09.15. -
Hamarosan zár a Totus Tuus kiállítás
Szeptember 27-én bezárja kapuit a Szent István Király Múzeum Rendház épületében a Totus Tuus című kiállítás. Aki még nem látta a Szent II. János Pál pápa életét és örökségét bemutató tárlatot, a hátralévő napokban két kurátori tárlatvezetésen is részt vehet.
2026.09.15. -
Határok nélkül
Határok nélkül címmel szerveztek kétnapos rendezvényt a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban. A konferenciát követően koncertestet hallhatott a közönség.
2026.09.15.
Dr. Gergely Anna – az emlékezet őrzője, a város zsidó múltjának kutatója
Dr. Gergely Anna történész számos könyvet jegyez szerzőként, emellett kiállításokat szervez és ismeretterjesztő történelmi várostúrák vezetője.
Megszámlálhatatlan előadásának témái között szerepelt már Anne Frank és a holland zsidóság, a zsidó tárgyak művészete, a rokokó Hiemer ház és a Fekete Sas Szálloda is.
Az interjúban szó van „A székesfehérvári és Fejér megyei zsidóság tragédiája (1938–1944)” című holokauszt könyvéről is, amelyen mintegy tíz évig dolgozott. A beszélgetésben a 2004-ben rendezett nagyszabású kiállításról is megemlékeznek, amelyet a történész „Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében” címmel rendezett meg. Ennek kapcsán készült egy magyar - angol nyelvű kiállítás-katalógus is, melyben több, mint hetven zsidó közéleti személyiségről, tudósról, művészről, teológusról, jogtudósról írt, akik fehérváriak, vagy Fejér megyeiek, köztük Goldziher Ignácról, a világhírű orientalistáról, aki tizenhat éves koráig Székesfehérváron nevelkedett.
Érdekes része az interjúnak a székesfehérvári zsidó képzőművészeti hagyományokról szóló rész is. A késő dualizmus korában, illetve a két világháború között négy képzőművész származott el innen, akik az 1860-70-es években itt születtek. Tull Ödön, Lakos Alfréd, Barta Ernő, valamint a Lovasberényben született szobrászművész Róna József valamennyien a kor hagyományai szerint külföldön tanultak és különböző utakat választottak a valóság ábrázolásához.