Két, Székesfehérvár irodalmi és közösségi életében mérföldkőnek számító eseményt rendezett pénteken a Vörösmarty Társaság, a város Önkormányzatával közösen. Megemlékeztek a 83 éves korában elhunyt dr. Arató Antalról, illetve névadó ünnepséget tartottak a Kossuth és Táncsics utcák találkozásánál található téren, amely ezentúl Szarka Géza nevét viseli.
Dr. Arató Antal, a Vörösmarty Mihály Könyvtár nyugalmazott igazgatója, a város kulturális életének meghatározó, sokak által szeretett alakja 2025. május 25-én, életének 83. évében hunyt el. Budapesti temetésével egy időben megemlékezést szerveztek a tiszteletére a Vörösmarty Társaság Kossuth utcai termében, amely teljesen megtelt barátokkal, tisztelőkkel, pályatársakkal.
Dr. Arató Antalra emlékezett a Vörösmarty Társaság
A város nevében Lehrner Zsolt alpolgármester mondott emlékező beszédet. Mint fogalmazott, dr. Arató Antal szervesen hozzátartozott a város életéhez, azon lokálpatrióták közé tartozott, akik nem Székesfehérváron születtek.
Felnőtt életében választotta Fehérvárt és 1994-ben átvette a Vörösmarty – akkor még – Megyei Könyvtár igazgatását. Személyisége, gyűjtőszenvedélye nemcsak az intézményre, hanem a város egészére is kihatással volt. Irodalmi, kulturális és közösségi programjaink alakítója, résztvevője volt – nyugdíjba vonulását követően ugyanolyan aktívan. Számos elismerést vehetett át, Székesfehérvár városa 2016-ban adományozott számára „Pro Cultura Albae Regiae” díjat. Széleskörű műveltsége lelkesedéssel és kivételes humorérzékkel párosult. Kisgrafika-gyűjteményéből többször szervezett bemutatót, tárlatvezetései és kiállításmegnyitói mindig elbűvölték a hallgatóságot. Íróként is megmutatta magát, albumokat szerkesztett, a Vörösmarty Társaság alelnökeként pedig az irodalmat népszerűsítő előadásokat és beszélgetéseket szervezett. Nevéhez fűződik a Könyvheti piknik című rendezvény életre hívása.
A Vörösmarty Társaság nevében Sebők Melinda irodalomtörténész, elnök búcsúzott dr. Arató Antaltól.
Elhangzott, munkássága során több könyvtárban dolgozott, igazgatóként vezette a Vörösmarty Mihály Könyvtárat, aktívan részt vett a könyvtári szakmai közéletben és a Társaság kulturális életében. Életét a könyvtári állomány gyarapítása, az olvasottsági vizsgálatok és helytörténeti kutatások töltötték ki. Számos szakmai publikációja jelent meg és egyedülálló ex libris gyűjteményt hozott létre. Az 1990-es évektől Székesfehérváron lelt otthonra és rögtön bekapcsolódott a város kulturális életébe. Az 1990-es évektől egészen a haláláig Vörösmarty Társaság alelnöke volt, majd tiszteletbeli elnöke lett. Hiánya pótolhatatlan veszteség a Társaság életében.
A megemlékezés koszorúzással zárult az udvaron. Arató Antal emléktáblájánál Lehrner Zsolt alpolgármester, illetve Bobory Zoltán, a Társaság korábbi elnöke és Lakner József alelnök helyezték el az emlékezés virágait.
A résztvevők ezután a Kossuth és Táncsics utcák találkozásánál lévő térre vonultak, ahol a Táncosnő bronzszobor található. A közkedvelt találkozási hely ezentúl Szarka Géza nevét viseli.
Szarka Géza a Vörösmarty Irodalmi és Művészeti Társaság alapító elnöke, továbbá a székesfehérvári Árpád-házi Boldog Margit Leánygimnázium (ma: Teleki Blanka Gimnázium) igazgatója, majd a Székesfehérvári Püspöki és Székeskáptalani Könyvtár és Levéltár levéltárosa, könyvtárosa, nyugdíjba vonulásáig pedig a Vasvári Pál Tanítóképző Gyakorló Iskola tanára volt.
Felavatták a Szarka Géza teret Székesfehérváron
Az ünnepségen dr. Cser-Palkovics András polgármester mondott köszöntőt a város nevében, és elevenítette fel Szarka Géza személyiségét, életének és munkásságának főbb állomásait, azok máig ható üzenetét.
Hangsúlyozta, nagyon nagy a város adóssága, és a téravatás az életút feldolgozásának első lépése. Szarka Géza (1897 – 1974) a magyar történelem viharos időszakait élte meg a családjával együtt. Polihisztor tudása volt, a tanári pályát választotta, és igazgatóként felvállalta az intézményvezetés felelősségét is. Minden nehézség ellenére az itthon maradás mellett döntött, tanúbizonyságot téve hazaszeretetéről. Felszólalt az iskolák államosítása ellen, melynek hatására elvesztette a tanári-igazgatói állását, sőt, még alkalmi munkákat sem nagyon kapott. Egyházi feladatokat vállalt, majd 1956-tól újra taníthatott. Mindig hű maradt véleményéhez, világnézetéhez, amivel azt üzeni nekünk: a saját értékrendszerünk legyen fontos és megbecsülendő számunkra.
A Vörösmarty Társaság képviseletében Sebők Melinda irodalomtörténész, elnök köszöntötte a résztvevőket és elevenítette fel Szarka Géza életútját, pedagógiai – irodalmi munkásságát. Egész életében tanított, oktatott, folyamatos tanulás és önképzés jellemezte, néhány drámája, elbeszélése máig kiadatlan. Feleségével együtt hűséges és odaadó nevelője volt hat gyermekének, az ifjúságot mindvégig a jóra, a szépre nevelte.
A család nevében Szarka Géza fia, Szarka István emlékezett, kifejezve köszönetét Székesfehérvár polgármesterének és Közgyűlésének, továbbá Vargha Tamás országgyűlési képviselőnek és miniszterhelyettesnek. Mint mondta, édesapja az elveihez hű ember volt, aki a család, az Isten és a haza szeretetére nevelte a gyermekeit. Szigorú volt, nem tűrte a félrebeszélést, a hazugságot, ám értékelte az őszinteséget, bármilyen csínyről, rosszaságról is volt szó.
A köszöntőket követően P. Maklári Éva, a Társaság alelnöke szavalta el Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban című versének részleteit és Fűrész István: A tánc varázsa című költeményét. A névadó ünnepség koszorúzással zárult a családtagok – unokák, dédunokák – és a megjelentek közös részvételével.
