-
Zenés monodráma Cserháti Zsuzsáról
Október 9-én, pénteken 18 órától egy különleges előadás keretében Jónás Andrea zenés önvallomásban állít emléket példaképének, mesterének és barátjának, Cserháti Zsuzsának. A hányattatott sorsú ikon emlékére Topolcsányi Laura Hamu és gyémánt című szerzeménye nyomán Németh Dóra írt megrázó és felemelő darabot.
2026.10.07. -
Kurátori tárlatvezetés
Újabb kurátori tárlatvezetést rendeznek a Metszéspont című kiállításban 2026. október 8-án, csütörtökön 16.00 órai kezdettel. A Csók István Képtárban Schrenk Rita Anna és Szűts Angéla kurátorok, valamint Varga Gábor Farkas grafikusművész és Tóth Adrien tervezőgrafikus számít az érdeklődők figyelmére.
2026.10.07. -
Határon Túli Magyar Irodalom Napjai
A Vörösmarty Társaság ebben az esztendőben is megrendezte a Határon Túli Magyar Irodalom Napjait. A Kossuth utcában két napon át ezúttal az Erdélyi Helikon történetére tekintettek vissza.
2026.10.06. -
Bizonyosság
Új képzőművészeti kiállításnak adott otthont a Zsolt utcai Közösségi Szalon. Simon Gyöngyössel az alkotóval az est házigazdája Zemlényi Katica beszélgetett műveiről.
2026.10.06.
Dosztojevszkij Félkegyelműje a Vörösmarty Színház Kozák András Stúdiójában
Október 17-én mutatják be Dosztojevszkij Félkegyelműjét a Kozák András Stúdióban Krisztik Csaba, Radnay Csilla, László Zsolt és Törőcsik Franciska főszereplésével. A félkegyelmű Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású műve. A regény központi kérdése: vajon a tökéletes jóság, a krisztusi szeretet meg tudja-e menteni a velejéig romlott, pénz- és kéjsóvárgástól, tomboló indulatoktól és önzéstől szenvedő világot.
2014.10.16. 09:05 |
Október 17-én mutatják be Dosztojevszkij Félkegyelműjét a Kozák András Stúdióban Krisztik Csaba, Radnay Csilla, László Zsolt és Törőcsik Franciska főszereplésével.
KÉPGALÉRIA a darab sajtópróbájáról
KÉPGALÉRIA a darab sajtópróbájáról

A félkegyelmű Dosztojevszkij egyik legnagyobb hatású műve. A regény központi kérdése: vajon a tökéletes jóság, a krisztusi szeretet meg tudja-e menteni a velejéig romlott, pénz- és kéjsóvárgástól, tomboló indulatoktól és önzéstől szenvedő világot.
„Lenyűgöző kettőség lakozik Dosztojevszkij regényeiben. Valahogy túl kellene lépni önmagunkon, és megértőnek lenni, ahelyett, hogy a hibát keresnénk a másikban. Ez a legeklatánsabban A félkegyelműben jelenik meg, ahol szinte krisztusi szerepben tűnik fel Miskin herceg. Ha nem is az egymás iránti kölcsönös szeretetet, de legalább a megértést szeretné közvetíteni. Ám egy ilyen erős gondolatot is alapjaiban ingat meg és dönt romba a szenvedély. Az ember nem csak gondolat és szellem, mindenfajta szándékok és önzések halmaza, hanem érzelmi lény is. És ez mindent fölülír. A szerelem olykor a szenvedélybetegséghez hasonlít, és arra a szélsőségre ragadtathatja az embert, hogy gyilkoljon” – vallja az előadás rendezője, Hargitai Iván.
