2. Magyarország

Döntött a parlament a kiegészítő bérkompenzáció szabályairól

Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
 
2012.03.26. 18:55 |
Az Országgyűlés hétfőn elfogadta a bruttó 300 ezer forintnál kevesebbet keresők bérkompenzációjának végrehajtásához szükséges törvénymódosításokat, és változtatott a költségvetésen is, segítendő azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az elvárt ötszázalékos béremelés is gondot okoz. Erre a célra a büdzsé módosításával 21 milliárd forintot csoportosítottak át a Nemzeti Foglalkoztatási Alapba.
 
Azok a cégek, amelyek az elvárt béremelést minden dolgozójuk esetében teljesítik, a korábban munkáltatói tb-járuléknak nevezett szociális hozzájárulási adóból levonhatják a béremelések öt százalékot meghaladó részének költségeit. Azonban - olvasható a büdzsémódosítás indoklásában - sok esetben az ötszázalékos béremelés fedezete sem biztosított a vállalkozásoknál.
 
A kormány ezért kiegészítő támogatásról döntött, így az eredetileg az elmaradó béremelések kompenzációjára szánt 21 milliárd forint a béremelések megvalósítását szolgálja. A kormány szerint a támogatás a vállalatokat ösztönözi béremelésre. A parlament elfogadta az elvárt béremelés végrehajtásával összefüggő törvénymódosításokat is. Eszerint a munkaügyi ellenőrzések a jövőben kiterjednek a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek értékének megőrzéséhez szükséges elvárt béremelés ellenőrzésére is. A munkaügyi hatóság azonban nem hozhat elmarasztaló határozatot akkor, ha a munkáltató az ellenőrzés kezdetéig az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál eleget tett a béremelésnek.

Magyarország

Összes

  1. Nemzeti Gyásznap

    Százhetvennégy éve, 1849. október 6-án végezték ki Aradon a magyar szabadságharc 13 tábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajost, az első magyar felelős kormány volt miniszterelnökét. Október hatodikát 2001-ben a magyar nemzet gyásznapjává nyilvánították. A bosszúhullám csak 1850 júliusától mérséklődött, amikor az európai felháborodás miatt a bécsi udvar nyugdíjazta a "hatáskörét túllépő" Haynaut.

    2026.10.06.

  2. Változik a menetrend

    Október 3-án és 4-én (hétvégén) a székesfehérvári vonalon karbantartást végeznek, emiatt napközben változik a menetrend: több vonat rövidebb útvonalon közlekedik - közölte a MÁVInform.

    2026.10.03.

  3. Mikor lesz az őszi szünet?

    Szeptember 1-jén becsöngettek az általános és középiskolások számára, ezzel hivatalosan is elkezdődött a 2026/27-es tanév. Összefoglaljuk, hogy mikor lesznek a szünetek, vagy mikor lesznek olyan témahetek, amik fellazíthatják a klasszikus tanulást.

    2026.09.01.

  4. Nagyboldogasszony napja

    Nagyboldogasszony napja Szent István óta parancsolt ünnep. Bár a mennybevétel dogmáját XII. Pius pápa viszonylag későn,1950-ben hirdette csak ki, az ünnep az egyház sok évszázados hitbeli meggyőződését tükrözi. Magyarországon ez a nap kiemelt ünnep, 1948-ig munkaszüneti nap volt. Szombaton, Nagyboldogasszony ünnepén Spányi Antal megyés püspök tart ünnepi szentmisét a Bazilikában este hat órakor.

    2026.08.15.