Weöres Sándor domborművet avattak a Szent István Király Múzeum Országzászló téri épületének falán. A 100 éve született költő 1945 és 1946 között vezette a Szent István Király Múzeumot. Az ünnepélyes avatás után a Csók István Képtárban centenáriumi Weöres Sándor-emlékülést tartottak, ahol az érdeklődők megismerkedhettek a költő munkásságával és életével.
Tovább bővül az Országzászló téri "panteon", június 7-én a 100 éve született Weöres Sándor domborművét avatták fel Székesfehérváron. Az ünnepségen Vargha Tamás államtitkár a költő talán legismertebb gyerekversének, A Tündérnek kezdő soraival - Bóbita, Bóbita táncol/Körben az angyalok ülnek/ Béka-hadak fuvoláznak/ Sáska-hadak hegedülnek - köszöntötte a gyerekeket, majd arról beszélt, hogy nemzedékek sokasága nőtt fel Weöres versein.
Elmondta, hogy Weöres Sándor költészetét sokan próbálták megfejteni, nevezték alakváltónak, orpheusznak. Életében rendkívül fontos szerepet játszott a keleti kultúrák iránti érdeklődés, az ebben való elmélyülés, a spiritualitás. Vargha Tamás kiemelte, hogy ezentúl dombormű emlékezteti arra a fehérváriakat, hogy Weöres Sándor élt ebben a városban és egykor a múzeum volt a munkahelye.
Az avató beszédet követően Sebő Ferenc Kossuth-díjas énekes örvendeztette meg dalaival a közönséget, majd Lukács László néprajzkutató idézte fel a korszakot, amikor Weöres Sándort múzeumigazgatóvá nevezték ki.Lukács László elmondta, hogy 1945-ben igazgató nélkül maradt a fehérvári múzeum, mert a korábbi vezetőt, Dormuth Árpádot elvitték a frontra tartalékos tisztként, majd háborút követően Németországban telepedett le. Hozzátette, hogy a múzeum élére Zsebők Zoltán, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára nevezte ki a jövedelem nélkül lévő fiatal költőt. A néprajzkutató örömének adott hangot, hogy hamarosan tovább bővül az Országzászló téri panteon, hiszen novemberben Fitz Jenő egykori múzeumigazgató, majd 2014-ben Pesovár Ferenc néprajzkutató emléktábláját avatják fel.
Az emléktáblánál Vargha Tamás államtitkár, Cser-Palkovics András polgármester, valamint a Marosi Arnold Alapítvány és Fejér Megyei és Székesfehérvári Múzeum Egyesület képviselője helyezett el koszorút.Az ünnepélyes avatás után a Csók István Képtárban folytatódott a Weöres-ünnep. Weöres Sándor centenáriumi emlékgyűlést tartottak, ahol az irodalomtörténészek a költő munkásságáról és életéről beszélgettek. Az emlékülés levezetője, Bakonyi István, a MIT Fejér Megyei Tagozatának elnöke, elmondta, az Aba-Novák pannó még inkább különlegessé teszi a rendezvényt, hiszen a háború előtti és utáni kor egymáshoz tud kapcsolódni.
Cser-Palkovics András polgármester megnyitó beszédében kiemelte, hogy egy ezeréves városnak nemcsak az évszázadokkal ezelőtti eseményekre és személyekre kell emlékezni, hanem azokra a nagy polgárokra is, akik az elmúlt néhány évtizedben szolgálták Fehérvárt. A polgármester elmondta, Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából tartott emlékülés a szellem építéséről szól, hiszen meg lehet ismerni a költő életét és munkásságát.
Sebők Melinda Weöres Sándor pályakezdése a Nyugattól a Várig című előadásából kiderült többek között, hogy a költő már tizenéves korában szoros kapcsolatot ápolt Babits Mihállyal és Kosztolányi Dezsővel, aki mentorként segítették a szárnyait próbálgató fiút. Petőcz András előadásában Weöres költészetének zeneiségét vizsgálta, Szűts Zoltán pedig a költő Teljesség felé munkáját mutatta be. Kenyeres Zoltán Széchenyi-díjas irodalomtörténész a könyvhétre megjelent Weöres Sándor monográfiáját ismertette, amelyet az előadás után dedikált.
