-
Nemzeti összetartozás napja
Az Országgyűlés 2010. május 31-én nyilvánította június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának napját a nemzeti összetartozás napjává. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. A magyar állam elvesztette területének mintegy kétharmadát, iparának 38, nemzeti jövedelmének 67 százalékát.
2026.06.04. -
Újabb forgalomkorlátozás M7-esen
A Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (MKIF) tájékoztatása szerint ezen a hétvégén (május 16. és 17.) befejeződik az M7 feletti régi, velencei híd bontása, azonban a korábban jelzett munkálatok ütemezése és az azokkal járó korlátozások megváltoztak.
2026.05.15. -
Megalakult az új Országgyűlés - letette a miniszterelnöki esküt Magyar Péter
Az áprilisban megválasztott képviselők ünnepélyes eskütételével megalakult az Országgyűlés szombaton. A 199 fős Országgyűlésben a Tisza Pártnak 141, a Fidesznek 44, a KDNP-nek nyolc, a Mi Hazánknak hat képviselője van. A képviselők a történelmi zászlók előtt tettek esküt.
2026.05.09. -
Hétvégi forgalomkorlátozás az M7-esen Velencénél - bontják a régi gyalogos hidat
Szerda reggel birtokba vehették a közlekedők az új Velencei gyalogos- és kerékpáros hidat. Az új híd megnyitása után megkezdődik a régi híd elbontása. A bontási munkák ütemezetten, a 2026. május 9–10. és a május 16–17. közötti hétvégéken, szombatról vasárnapra virradó ÉJSZAKAI IDŐSZAKBAN zajlanak - adta hírül az MKIF Zrt.
2026.05.08.
Devizahitelek - vannak akik perre mennek a bankkal
Egyre többen perelik be a bankokat a magas lakáshitel-törlesztések miatt. A Hitelkárosultak Pertársaságának szakértője szerint a bankok egyoldalúan és így jogtalanul módosították a szerződéseket. Még 2009-ben egy Budapesti ügyvéd nyertes perében hivatkozott arra, miszerint a pénzintézeti törvény szerint ha a szerződéskötéskor a bank nem becsüli meg a jövendőbeli árfolyam-emelkedés mértékét, úgy a szerződés semmisnek tekinthető.
2011.08.03. 13:14 |
Az adósok abban reménykednek, hogy a bíróságok kimondják, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosítása nem jogszerű. Egyre többen perelik be a bankokat a magas lakáshitel-törlesztések miatt. A Hitelkárosultak Pertársaságának szakértője szerint a bankok egyoldalúan és így jogtalanul módosították a szerződéseket. A Bankszövetség ugyanakkor azt mondja: biztos, hogy a szerződések jogszerűek, így nem valószínű, hogy megtámadhatóak a bíróságon – hangzott el a Magyar Televízió Híradójában. Van, aki pertársaságban van, aki egyenként. A Hitelkárosultak Pertársaságának szakértője szerint a bankok egyoldalúan és így jogtalanul módosították a szerződéseket. Barabás Gyula szerint tisztességtelen feltételeket vélnek felfedezni, valamint olyan egyoldalú szerződésmódosításokat, amelyek a túlzott mértékű eladósodottsághoz vezetnek.
Léhmann György ügyvéd szerint is semmisek ezek a hitelszerződések, mert tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmaznak. Az ügyvéd már keresetlevél mintákat is készített, mintegy 500 ügyfélnek, hogy segítse őket. Ezekben számításokkal igazolja, hogy a bankok arányában nem csak annyival emelik a törlesztő részletet amennyi az árfolyamváltozásból adódna. Az ügyvéd hozzátette: van már olyan bírósági döntés, amely semmisnek mondott ki egy hitelszerződést.
A Bankszövetség szerint a szerződések biztos, hogy jogszerűek és így nem valószínű, hogy megtámadhatóak. Müller János a Magyar Bankszövetség vezető tanácsosa azt mondta: abban egészen biztos, hogy 2000-ben és az azóta eltelt 11 évben ezek a banki szolgáltatások minden tekintetben megfeleltek és megfelelnek az érvényes jogszabályoknak, törvényi előírásoknak. Az pedig, amit az emberek megkérdőjeleznek, a Bankszövetség vezető tanácsadója szerint nem jogi kérdés. Hogy kinek van igaza, azt a bíróság fogja eldönteni.
| 2009 szeptemberében például a Pesti Központi Kerületi Bíróság semmisnek nyilvánította egy devizahitel-szerződés módosítását, sőt magát a szerződést is. Dr. Czirmes György ügyvéd akkor azért indított próbapert, hogy a bankok ne terhelhessék egyoldalúan ügyfeleikre a megnövekedett törlesztőrészleteket. A pénzintézeti törvény szerint ha a szerződéskötéskor a bank nem becsüli meg a jövendőbeli árfolyam-emelkedés mértékét, úgy a szerződés semmisnek tekinthető. A jogász, hivatkozott arra is, hogy a bank nyeresége, vagyis a 30-40 százalékos kamat olyan magas, hogy az már uzsorának számít.
|